A Byzanz und das Abendland / Byzance et l’Occident nemzetközi konferenciasorozat

Előzmények

Az ELTE Eötvös József Collegiumban napjainkban folyó – nemzetközi szintű – bizantinológiai kutatások közvetlen nemzetközi előzményei 2005-ig nyúlnak vissza. Ekkor kezdődtek az Archimédés palimpsestus-szal kapcsolatos magyar vonatkozású kutatások, amelyek központja az Eötvös Collegium lett. 2007-től (The Archimedes Palimpsest Colloquium. Texts and Traditionsm Eötvös József Collegium, Budapest, 2007. szeptember 18–22.) kezdődően a Collegium sorozatban több jelentős nemzetközi konferenciának és tudományos fórumnak adott otthont. Az Eötvös Collegium Bollók János Klasszika-filológia Műhelyének oktatói és hallgatói 2008. augusztus 24. és 27. között az Osztrák Tudományos Akadémia Bizantinológiai Intézetének (ÖAW, Institut für Byzanzforschung) meghívására nyári egyetemen vettek részt Bécsben. A 4 nap alatt paleográfiai és papirológiai előadásokat hallgathattak meg a résztvevők. A rendezvény valódi hozadéka azonban a bécsi, szlovákiai és csehországi kollégákkal való szakmai kapcsolattartás kialakítása volt. A hallgatók még két további hasonló jellegű „nyári egyetemen” vettek részt (2008. november 24-28. ÖAW; 2009. augusztus 23-26. Eötvös Collegium – PPKE BTK).

A Collegiumban szervezett nemzetközi konferenciáknak köszönhetően („Was ich bin und was ich habe, dank’ ich dir, mein Collegium”. Classical Studies and Textual Criticism Colloquium in Memory of István Borzsák. Eötvös József Collegium, Budapest, 2009. április 20-25; Paläographie. Nemzetközi paleográfiai-papirológiai konferencia. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Piliscsaba, 2009. november 17; Lustrum Saeculare Collegii. Konferenciasorozat az Eötvös Collegium százéves épületének tiszteletére. Eötvös József Collegium, 2010. október 25-28; Ungarn und Byzanz. Nemzetközi bizantinológiai konferencia. Eötvös József Collegium – Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Piliscsaba, 2011. május 26-27.) törekvéseinket egyre nagyobb figyelem övezte. 2011-ben sikerült kapcsolatba lépnünk szerb bizantinológusokkal is. Konferenciáinkon való részvételük nemcsak a korábbi együttműködés felelevenítése miatt fontos; a szerb akadémián és a belgrádi egyetemen is magas szintű bizantinológiai oktatás és kutatás folyik. Eredményeik elismerését jelzi, hogy Belgrád rendezte 2016-ban a XXIII. Nemzetközi Bizantinológiai Kongresszust.

Ezen kapcsolati tőkére alapozva, részben a magyar bizantinológia hagyományait követve, részben új lehetőségek után kutatva alakultak további nemzetközi kapcsolataink. Christian Gastgeber segítségének köszönhetően oktatóink és hallgatóink több kiadatlan szöveget kaptak feldolgozásra. Hermann Harrauer és Rosario Pintaudi professzoroknak köszönhetően a hallgatók az Eirene című (nemzetközileg elismert) papirológiai folyóiratban jelentethették meg átírásaikat. Chiara Farraggiana professzorasszony jóvoltából a Collegium hallgatói Erasmus-kapcsolat keretében kutathatnak Bolognában görög és latin kéziratokat. Peter Schreiner (a Kölni Egyetem nyugalmazott professzora, a Nemzetközi Bizantinológiai Társaság korábbi elnöke) nemcsak előadásaival tisztelte meg a Collegiumot és a Katolikus Egyetemet (2010 májusában), hanem azóta is lelkes támogatója hallgatóinknak. Albrecht Berger (a müncheni Ludwig–Maximilians–Universität, Institut für Byzantinistik, Byzantinische Kunstgeschichte und Neogräzistik nyugalmazott professzora, a Byzantinische Zeitschrift korábbi főszerkesztője) jóvoltából a Homonoia Hellénológiai Központ egyik kutatója a Byzantinische Zeitschrift magyarországi referense.

Külföldi partnerintézményünk lett a párizsi École des Hautes Études en Sciences Sociales (EHESS) intézet is. Ez a kapcsolat a Collegium hagyományos francia irányultságán túl a bizantinológiai kutatások szempontjából is gyümölcsöző. A francia középkori irodalom kutatása az Eötvös József Collegiumban jelentős múltra tekint vissza: Az Eötvös József Collegium, alapításától fogva hagyományosan szoros kapcsolatot ápol a párizsi ENS-szel (École Normale Supérieure). Az ENS-el fennálló kapcsolaton túl, az Université Paris III – Sorbonne Nouvelle egyetemen működő középkori kutatócsoport (Centre d’Études du Moyen Âge [CEMA], vezetője Michelle Szkilnik) és az ELTE Eötvös József Collegium között is 2010 óta szoros tudományos együttműködés alakult ki. 2010-ben konferenciát szerveztünk az ELTE és az említett intézmények közreműködésével, amelyen további francia, svájci és olasz egyetemek kutatói is részt vettek (2010. június 4-5, Littérature et folklore dans le récit médiéval, Nemzetközi konferencia, Budapest). A rendezvényen megalakult az Udvari Irodalom Nemzetközi Társaság (International Courtly Literature Society [ICLS]) magyar tagozata, amelynek akkori elnöke Michelle Szkilnik volt. A magyar tagozat székhelye az Eötvös József Collegium lett. 2011-ben az Udvari Irodalom Nemzetközi Társaság magyar tagozata újabb interdiszciplináris konferenciát szervezett (2011. június 3-4, Dialogue des cultures courtoises Nemzetközi konferencia, Budapest), amelynek fontos célkitűzése volt, hogy párbeszéd lehetőségét nyújtsa a különböző nyelvterületekhez kötődő középkori irodalommal foglalkozó kutatóknak, így a francia mellett spanyol, portugál, olasz, német, angol, magyar és bizánci középkori kultúrával foglalkozó kutatók is közreműködtek a programban.

A rendezvényeink nyomán kialakult kapcsolati tőkére alapozva sikerült elnyerni két nagy nemzetközi pályázatot:

Classical Antiquity, Byzantium and Humanism. Critical Editions of Latin and Greek Sources with Commentary című pályázatunk a The Church History of Nicephorus Xanthopulus, The Period from Patiarche John Chrysostomus to Emperor Phokas (395–610) (Books XIII–XVIII): Critical Edition and improved Text Edition Method című osztrák partnerpályázathoz kapcsolódódott.

A pályázati támogatásnak köszönhetően nemcsak újjáéledtek a nagy múltú magyar bizantinológiai kutatások, hanem széles nemzetközi kapcsolatrendszerbe ágyazódva külföldön is elismertté váltak. A kutatás egésze alatt összesen 23 kutató alkotta a csoportot, köztük 11 fiatal pályakezdő tehetséges kutatót sikerült bevonni a közös munkába. A magyar tudomány művelése szempontjából különösen fontos eredménynek tartjuk, hogy a fiatal kutatók közül heten kezdték meg vagy fejezték be doktori tanulmányaikat a pályázat futamideje alatt.

A hazai rendezésű nagy nemzetközi konferenciákon mintegy 350 előadás hangzott el, 58 külföldi tudományos intézménnyel létesült kapcsolat. A kutatócsoport tagjai az első pályázatban összesen 116 közleményt tettek közzé; a külföldi együttműködő partnerek meghívására az alábbi intézményekben tartottak előadásokat: ÖAW – Abteilung Byzanzforschung Institut für Mittelalterforschung; École des Hautes Études en Sciences Sociales (EHESS, Paris); École Normale Supérieure rue d’Ulm (ENS, Paris); Institute of Archeology, London; Institute of Classical Studies Literary Seminar (London); Ionian University, Corfu; Université Rennes 2; University College London; Universität Heidelberg; University of Peloponnese, Kalamata; Universität Salzburg.

A kétoldalú együttműködéseket több esetben szándéknyilatkozatokban is megerősítettük, amelyek a későbbi, a közös kutatási projekteket támogató pályázatok szempontjából is fontos támpontot jelentenek. (https://byzantium.eotvos.elte.hu/egyuttmukodesek/)

Második nagy nemzetközi pályázatunk címe Textual Criticism in the Interpretation of Social Context: Byzantium and Beyond volt. A pályázat két nagyobb, egymástól tematikailag elkülönülő, nemzetközi együttműködésen alapuló kutatási téma köré szerveződött, amely közösen szervezett konferenciákon (az Ionian University-vel közösen: Kairos in Greek Literature” International Conference. In Honour of Professor Mike Edwards. Corfu, 2022. június 15–18; valamint Witnesses and Evidence: Information and Decision in Drama and Oratory – From Antiquity to Byzantium, Second International Conference on drama and oratory, Kalamata Centre for Ancient Rhetoric and Drama Faculty of Philology, University of the Peloponnese, egyéb társszervező intézmények bevonásával: Centre for Oratory and Rhetoric (COR) Royal Holloway University of London, Centre for the Study of the Ancient World, Ionian University, Eötvös József Collegium. A pályázat résztvevői bekapcsolódtak a francia társpályázó, Christine Ferlampin-Acher által vezetett CELLAM kutatócsoport nemzetközi kutatási projektjeibe.

A pályázathoz hivatalosan összesen 19 kutató csatlakozott, akik között 8 személy pályakezdő kutató vagy posztgraduális / PhD képzésben résztvevő hallgató volt (egy esetben kimagasló tehetségű BA-s hallgatót is befogadtunk). A pályázati munkát „külsős”, külföldi kutatók is erősítették (Andrea Ghidoni, Julie Minas, Lina Basoucou), illetve stratégiai kutatótársakat jelentett a Szegedi Tudományegyetem Sapiens ubique civis konferenciasorozat szervezői közössége.

A futamidő alatt elért eredmények számszerűsített adatai: 131 tudományos előadás (ebből 66 idegen nyelven); 123 tudományos közlemény (ebből 29 önálló könyv vagy szerkesztett mű [11 idegen nyelvű]; 94 folyóiratcikk / egyéb tanulmány [26 idegen nyelvű]).

Az elért eredményeknek és a nemzetközi elismertségnek köszönhetjük, hogy 2016-ban a XXIII. Nemzetközi Bizantinológiai Kongresszuson Belgrádban és 2022-ben a XXIV. Nemzetközi Bizantinológiai Kongresszuson Velencében is kerekasztalt szervezhettünk Byzantine World Chronicle as Open Text illetve Textual Criticism in the Interpretation of Social Context: Byzantium and Beyond címmel. A legnagyobb elismerést számunkra az jelentette, hogy a többévi tartalmas együttműködés hatására Peter Schreiner, a Kölni Egyetem professor emeritusa, a Nemzetközi Bizantinológiai Szövetség korábbi elnöke, a bizantinológia tudományának doyenje szándéknyilatkozatot tett, miszerint halálakor könyvtárát az ELTE Eötvös József Collegium Byzantium Központjára hagyja. Az ajánlat felbecsülhetetlen értékkel bír, hiszen a magyarországi könyvtárak – sajnálatos módon – nagyon szegényesek a bizantinológiai tárgyú szakirodalom tekintetében.

Byzanz und das Abendland / Byzance et l’Occident

Pályázataink szerves részét képezték, de a pályázatok lezárása után sem szakadt meg Byzanz und das Abendland. Studia Byzantino-Occidentalia nemzetközi konferencia-sorozatunk. A nagy konferenciákra általában novemberben került sor, s évenkénti megrendezésüket csak a veszélyhelyzet idején függesztettük fel. Három kísérő-konferenciát is szerveztünk: Inter Colloquia – Byzantino-Occidentalia, Eötvös Collegium, Budapest 2019. május 6–9; Ελληνική Επανάσταση. A Függetlenség napja – tisztelgés a görög szabadságharc kétszázadik évfordulóján, Eötvös Collegium, Budapest 2021. szeptember 3-4., Byzantinische Forschungsberichte, Eötvös Collegium, Budapest 2023. március 2.

A 12 konferencián – a hivatalos képviseleteken kívül – 647 előadó (301 külföldi és 346 magyar) vett részt.

Konferenciáinkon interdiszciplináris megközelítéssel, a különféle tudományágak együttes elemzésével (irodalom, nyelvészet, történelem, paleográfia, kodikológia), a nyugati és bizánci területeket egységben szemléltük. A kutatás célja összességében a Bizánc és Nyugat közötti nyelvi és irodalmi kölcsönhatások kimutatása révén a korabeli társadalmi erővonalak, mobilitások, nyelvi és kulturális érintkezések elemzése volt.

Különleges hangsúlyt fektettünk a tehetséges hallgatók bevonására is, akik a külföldi vendégoktatók által tartott tömbösített szemináriumokon kívül a konferenciákon külön szekciókban is számot adhattak (természetesen idegen nyelven) kutatásaikról.

A teljes programfüzetek, valamint a vonatkozó tudományos és tudománynépszerűsítő tudósítások a Homonoia – Hellénológiai Központ honlapján elérhetők és letölthetők: BYZANTIUM KÖZPONT › Byzanz und das Abendland I. (elte.hu). Az egyes konferenciáknál itt csak a legfontosabb mozzanatokat emeljük ki, az összefoglalók végén utalunk a részletes beszámolók elérhetőségeire.

A konferenciákon elhangzott előadások anyagából minden esetben tematikus konferencia-köteteket adtunk ki, amelyeket rendre egy év múlva, a soron következő konferencián, ünnepélyes körülmények között az egyes nyelvterületekhez kötődő kultúrintézetekben mutattunk be.

Byzanz und das Abendland / Byzance et l’Occident

Begegnungen zwischen Ost und West / Rencontre de l’Est et de l’Quest

ELTE Eötvös József Collegium, Budapest 2012. november 26–29.

Korábbi konferenciáinkon is helyet biztosítottunk a bizantinológiai előadásoknak, az első kifejezetten bizantinológiai témájú nemzetközi konferenciát pedig 2011. május 26-27-én szerveztük, Ungarn und Byzanz címmel. A kapcsolatok ápolása és folyamatos bővítése érdekében fontosnak tartjuk az ilyen rendezvények rendszeresítését, ezért az Eötvös Collegium egy bizantinológiai tárgyú konferenciasorozat megindításáról döntött, melynek keretében minden év novemberében tudományos eszmecserére hívja a nemzetközi és hazai bizantinológia prominens képviselőit.

A Byzance et l’Occident: Rencontre de l’Est et de l’Ouest című konferencia a megkezdett sorozatot folytatta, amelyen a tematikát kiszélesítve a nyugati középkori irodalommal foglalkozó kutatók a bizantinológus kollégákkal együtt vehettek részt.

A nyugati szekciókat záró szerdai napon egy további fontos esemény is lezajlott: hivatalosan, egyesületként is megalakult az Udvari Irodalom Nemzetközi Társaság Magyar Tagozat. A közgyűlésen, az alapszabály elfogadásán túl, a társaság tisztségviselőit is megválasztották.

A konferencia keretében került sor a Magyar Bizantinológiai Társaság újraalapító közgyűlésére is. A Társaság székhelye az Eötvös József Collegium lett. A Magyar Bizantinológiai Társaság az Association Internationale des Études Byzantines nemzetközi szervezet magyarországi képviseletét látja el; zavartalan működése a jó nemzetközi megítélés záloga. Az újjáalakulást ezért nagy örömmel fogadták a külföldi vendégek is, akik a közgyűlés ideje alatt az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának és Régi Nyomtatványok Tárának ritkaságait csodálhatták meg.

A konferencia zárásaként informális keretek között zajló érdemi tárgyalásokon körvonalazódtak a francia és olasz nyelvterületen kínálkozó továbbképzési lehetőségek, A konferencia eseményeihez időzítve november 28-án az Eötvös Collegiumba látogatott a Budapesti Olasz Kultúrintézet igazgatónője, Gina Giannotti, hogy az együttműködés erősítése érdekében megismerkedjen a Collegium olasz műhelyében folyó oktatási-kutatási tevékenységgel. Chiara Faraggiana, az Alma Mater Studiorum Università di Bologna professzora előadást tartott az Eötvös Collegium és a Bolognai Egyetem között – immár több éve fennálló – szoros együttműködésről, amely a könyvadományozásokon, nyári egyetemeken és konferencia-meghívásokon túl Erasmus ösztöndíjakban ölt testet.

Fontos eredménye a konferenciának, hogy a fiatal kutatók, hallgatók előadásai általános elismertséget váltottak ki a hallgatóság körében, s közülük többeknek újabb kutatási lehetőségeket ajánlottak külföldi kutatóintézetekben.

A konferenciára látogató vendégprofesszorok szinte kivétel nélkül szakkönyvekkel is megajándékozták az intézményt; ezek a kötetek a Collegiumban nemrég megalakult bizánci kutatócsoport alapkönyvtárának becses darabjait képezik.

A konferenciáról szóló teljes beszámolót lásd: Horváth László – Egedi-Kovács Emese – Juhász Erika, Byzanz und das Abendland nemzetközi konferencia (2012. november 26–29.). In: Horváth László – Kádár Gyöngyvér (szerk.), ECCE. Eötvös Collegium – Collegiumi Értesítő II. (2011/2012). Budapest, ELTE Eötvös József Collegium 2013. 74–86.

A konferencián elhangzott köszöntők:

Laquièze, François – a Budapesti Francia Intézet igazgatója

Horváth László (2) – az ELTE Eötvös József Collegium igazgatója

Bachfischer, Susanne – az Österreichisches Kulturforum igazgatónője

64 előadó (21 külföldi, 43 magyar), 1 plenáris előadás:

Szkilnik, Michelle: Entre réalité et stéréotype : la Hongrie de Bertrandon de la Broquière

Szabics Imre: La métamorphose de la fontaine de Narcisse de Guillaume de Lorris dans le Roman de la Rose de Jean de Meun

Ferlampin-Acher, Christine: Apollonius de Tyr, Saint Eustache et Guillaume d’Angleterre : réécritures d’un modèle aventureux au Moyen Âge, de Tyr à Bristol

Ueltschi, Karin: Saint Nicolas : De Byzance à la Lorraine

Korompay Klára: Littérature médiévale et traditions populaires : le motif du Graal dans les prières archaïques hongroises

Croizy-Naquet, Catherine: L’Orient et l’Occident dans les Estoires d’Outremer et de la naissance de Saladin, l’histoire d’une rencontre singulière

Houdebert, Aurélie: L’histoire du cheval d’ébène, de Tolède à Paris : propositions sur les modalités d’une transmission

Egedi-Kovács Emese: Le livre dans le livre : le De amore et le roman de Makrembolitès

Cheynet, Magali: L’agencement des motifs dans le Galien en prose

Horváth Krisztina: Superfétation, bigamie et la fille du sultan : de quelques complexes narratifs de la Bourgogne à la Hongrie

Bárány Attila: King Andrew II of Hungary in Philippe Mouskés’ Chronique rimée

Cangemi, Valérie: Les enchanteurs d’Ici et d’Ailleurs : Morgane et Nectanabus

Puskás István: Christians, Saracens, Greeks and Hungarians. The Chivalric Romance Angelica Innamorata of Vincenzo Brusantino

Slíz Mariann: Cults of Saints and Naming in Medieval Hungary

Majorossy Imre: « Mostra huey cum yest poderos ». Le conflit religieux dans Guilhem de la Barra (Arnaut Vidal de Castelnaudary) et Willehalm (Wolfram von Eschenbach)

Vargyas Brigitta: « Conforté… en songes et en visions » – Le rêve comme motif et comme récit chez Froissart

Koncz Beatrix: Lúdas Matyi, Trubert et leurs ancêtres orientaux

Arató Anna: « Onques feme de son eage / Ne fu tenue pour si sage ». Le motif de la fille du roi de Hongrie dans quelques romans français médiévaux

Kiss Sándor: Élaboration poétique d’une légende latine d’origine orientale : la Vie de Saint Alexis

Lukács Edit Anna: Les sources arabes du De causa Dei de Thomas Bradwardine

Palágyi Tivadar: Des renégats aux magarites: le motif de la conversion dans l’épopée romane et byzantine du Moyen Âge (De Creta capta de Théodose le Diacre, Digénis Akritas, Chanson d’Antioche, Chétifs, Chanson de Jérusalem)

Odorico, Paolo: Au commencement de la différenciation : les chroniques byzantines au vi^e siècle

Ronconi, Filippo: Un cadeau diplomatique miraculeux entre Orient et Occident : le Parisinus graecus 437

Messis, Charalampos: La littérature misogyne à Byzance : modalités et influences

Képes Júlia: Nyugat és Kelet nagy szerelmi történetei: Trisztán és Izolda – Wís és Rámín

Márton László: Lob der Fremdartigkeit im Tristan-Roman des Gottfried von Strassburg

Bánki Éva: Ellen-udvariság és udvarellenesség a galego-portugál lírában

Peremiczky Szilvia: A muvassától Chopinig – a barátdal-típusú szövegek a középkori európai arab, zsidó és ibér költészetben, és továbbélésük a 18-19. századi folklórban

Máté Zsuzsanna: L’attitude du narrateur dans Yvain ou le Chevalier au Lion de Chrétien de Troyes

Schreiner, Peter (plenáris előadás): Die Begegnung von Orient und Okzident in der Schrift

Gruškova, Jana: Zur Textgeschichte der Weltchronik des Eusebios zwischen Okzident und Orient

Rhoby, Andreas: Byzantine Greek Words in English Vocabulary?

Ötvös Zsuzsanna: The Ms. ÖNB Suppl. Gr. 45 and Some Other Greek-Latin Dictionaries from the 15^th Century

Juhász Erika: Chronicon Raderianum

Harrauer, Hermann: Gefesselt von Amuletten

Gastgeber, Christian: Das Register der Patriarchatskanzlei von Konstantinopel. Geschichte zwischen den Zeilen

Faraggiana, Chiara: Phlorios und Platzia-Phlora und Boccaccios Filocolo vom Mittelalter bis zur Frühen Neuzeit: Überlegungen zur Rezeption eines literarischen Stoffes im profanen und religiösen Kontext

Zervan, Vratislav: Eine überarbeitete Fassung des Abenner-Motivs bei Kosmas?

Drbal, Vlastimil: Transformation des Kassiopeia-Mythos in der Spätantike

Cuomo, Andrea: Die gregor(i)anische Kalenderreform zwischen Gregoras, Barlaam un dem Westen

Takács Miklós : Gedanken über die Kirchen mit kreuzförmigem Grundriss

Bollók Ádám: Magic and Burial in Early Byzantium

Novotnik Ádám: Die westlichen und byzantinischen Beziehungen des awarischen Gräberfeldes von Tolna-Mözs-Fehérvize-dűlő

Kiss Attila: Byzantinisch-mediterraner Einfluss und Funde in Gepidien. Bemerkungen zu den byzantinisch-gepidischen Kontakten im Spiegel der Archäologie

Panteghini, Sebastiano: De nativitate Constantini: Geburt und Jugend Konstantins des Großen in griechischer und lateinischer Überlieferung

Solti Dóra: Das Dritte Rom als Retter von Konstantinopel: Messianische Erwartungen und nüchterne Politik im Dienste der Rückeroberung Konstantinopels

Berkes Lajos: Der maior domus in Byzanz

Révész Éva: Einige bulgarische Quellendaten der ungarischen Geschichte während des ersten Milleniums

Pirivatrić, Srđan: Emperor’s Daughter in Love with a Prisoner: Comparing the Stories of Scylitzes and Anonimus Praesbyteri Diocleae

Szentgyörgyi Rudolf: Greek Place Names in the Deed of Foundation of the Abbey of Tihany

Mészáros Tamás: Some Byzantine Scholia on Thucydides

Tóth Iván: Some Thoughts on the Proem of Kritobulos’ Historiai

Farkas Zoltán: Sailing to Byzantium

Ekler Péter: Papias’ Ars and George of Trebizond’s Compendium. Two Grammars Based on the Institutiones of Priscian. A Comparative Analysis

Krähling Edit: Byzantinische Kodexfragmente im Nachlass von Gyula Moravcsik und ihre Transkriptionen

Zsupán Edina: Philosophia picta. Zur Rezeption des Florentiner Neuplatonismus am Hof des Königs Matthias

Nakos, Konstantinos: Die Rolle von Byzanz bei der Entstehung der modernen griechischen Identität

Mayer Gyula: Frühe Übersetzungen aus der Griechischen Anthologie

Delbó Katalin: Anmerkungen zu den Marginalien des Florilegium Vindobonense

Schüszler Tamara: A Manuscript from the Library of Péter Váradi: Physical Features

Hegyi Orsolya: Florilegium Patrum Latinorum de Processione Spiritus Sancti

Mihálykó Ágnes: Koptisches Amulett gegen Fieber

Szegvári Zoltán: Anna Komnene and the West

Zergi Nóra: Theophanes Chrysobalantes’ Synopsis de remediis – A 10th-century Byzantine Medical Formulary

Szikora Patrícia: Studying the Chronicon breve – Fragments Relevant to Hungarian History

A konferencia keretében bemutatott kötet:

Emese Egedi-Kovács (éd.) : Dialogue des cultures courtoises. Collège Eötvös József ELTE, Budapest, 2012. ISBN: 978-963-89596-2-1. 304 p.

Byzanz und das Abendland / Byzance et l’Occident II.

Studia Byzantino-Occidentalia, Gallica – Italica – Germanica – Graeca

ELTE Eötvös József Collegium, Budapest 2013. november 25–29.

A konferenciasorozat 2. rendezvényén a francia és „görög” bizánci (szűkebben értett bizantinológia) mellett immár német és olasz ülésszakokat is szerveztünk, világhírű előadók részvételével. Mindez az anyanemzetek elismerését is kiváltotta: a nagykövetek látogatásukkal és köszöntőikkel tisztelték meg a konferencia résztvevőit, a budapesti kulturális intézetek (francia, olasz és osztrák) vezetői pedig fogadással egybekötött kötetbemutatóknak adtak helyt, ahol a Collegium három önálló kiadványát méltatták.

A francia szekciók a Bizánc és Nyugat közötti kulturális és irodalmi hatásokat vizsgálták. Az ülésszakok tematikája (Tradition, transmission, traduction) a „közvetítőeszközök” közelebbi vizsgálatára nyújtott lehetőséget. Az irodalmi hagyományok és motívumok átöröklődésén, a korabeli fordítások/fordítók kérdéskörén túl olyan kéziratokról is szó esett, amelyek kelet és nyugat találkozásának „kézzelfogható” bizonyítékai.

A Collegium Olasz műhelyének ülésszakán (Fonti ed interpretazioni) hét kutató mutatta be munkájának legfrissebb gyümölcseit. Az olasz medievisztika és az ahhoz kapcsolódó társtudományok (nyelvészet, filozófia és a filológia) keretében az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az Università di Bologna-Collegio Superiore képviselői adtak elő.

Az EC Germanisztika műhely szervezésében zajló Quelle und Deutung című szakmai rendezvényen kilenc hazai és külföldi kutató vállalt szereplést. A Collegiumban folyó germanista szakmai tevékenységnek egyik nagy eredménye az Osztrák Akadémia Középkori Kézirat- és Könyvosztályával kiépített együttműködés. Az együttműködés mentora osztrák részről a Kézirat- és Könyvosztály vezetője, Christine Glaßner, aki négy fiatal munkatársával együtt látogatott el a Ménesi útra.

A német nyelvű előadások szerves folytatásaként Peter Schreiner (az Association Internationale des Études Byzantines korábbi elnöke) plenáris előadással nyitotta meg a konferencia negyedik egységét, a „görög” bizánci, bizantinológiai ülésszakokat. A tudományszak doyenje a kelet és nyugat közötti kapcsolatokat Magyarországon keresztül mutatta be (Isidor von Kiew und Ungarn).

A konferencia hátralévő részében a magyar, osztrák, német, francia, olasz, cseh, szlovák és szerb kutatók írás- és kódextörténeti, régészeti, irodalomtörténeti, történetírással foglalkozó, illetve a történeti földrajz témakörébe tartozó előadásait az utóélet-kutatást középpontba állító szekció zárta le.

A tudományos konferenciák szervezésével, a nemzetközi kapcsolatok folyamatos bővítésével a Collegium azt igyekszik elérni, hogy hallgatóinak minél szélesebb körű kutatási lehetőségeket teremtsen, és ezáltal a tudományágak hazai utánpótlását is biztosítsa. Ezen elgondolás szellemében a pénteki napon az ifjú bizantinológusok kaptak lehetőséget a bemutatkozásra. A padovai egyetem bécsi ösztöndíjasa mellett a Collegium növendékei ismertették kutatási eredményeiket: előadásaikban a bolognai, párizsi és bécsi partnerintézetek által rendelkezésükre bocsátott kéziratok kritikai kiadásának előmunkálatairól számoltak be.

A konferenciáról szóló teljes beszámolót lásd: Gózon Ákos, Bizánc és a Nyugat. Konferencia a szellemi és anyagi kultúra kölcsönhatásáról. Élet és Tudomány 2014/2 48–50; Horváth László – Egedi-Kovács Emese – Sára Balázs – Ludmann Ágnes – Juhász Erika, Byzanz und das Abendland II nemzetközi konferencia (2013. november 25–28.). In: Horváth László – Kádár Gyöngyvér (szerk.), ECCE. Eötvös Collegium – Collegiumi Értesítő III. (2012/2013). Budapest, ELTE Eötvös József Collegium 2014. 124–136.

A konferencián elhangzott köszöntők:

Galharague, Roland – Franciaország magyarországi nagykövete

Dimitris Yannakakis – Görögország magyarországi nagykövete

Horváth László (4) – az ELTE Eötvös József Collegium igazgatója

Egedi-Kovács Emese – az ELTE Eötvös József Collegium tudományos munkatársa

Ludmann Ágnes – az ELTE Eötvös József Collegium Olasz műhelyének vezetője

Sára Balázs – az ELTE Eötvös József Collegium Germanisztika műhelyének vezetője

Bachfischer, Susanne – az Österreichisches Kulturforum igazgatónője

Giannotti, Gina – a Budapesti Olasz Kultúrintézet igazgatónője

Zimmermann, Michael – Ausztria magyarországi nagykövete

59 előadó (28 külföldi, 31 magyar), 1 plenáris előadás:

Tanniou, Florence: Troie, miroir de Constantinople dans quelques Romans de Troie médiévaux (xii^e-xiv^e siècles)

Palágyi Tivadar: Héraclius et Eracle : l’image de Byzance dans la chronique latine de Guillaume de Tyr et dans son adaptation en acien français

Kiss Sándor: Deux perceptions du temps : chronique latine et roman courtois

Černáková, Zuzana: Image of Byzantium in the 12th Century French Fiction: a Historical Perspective

Ilina, Alexandra: Se moquer d’Aristote au Moyen Âge

Slíz Mariann: Byzantine Effects on the Name-Giving Practices of the Hungarian Árpád Dynasty

Képes Júlia: Medieval English Vernacular Poetry in Hungary

Rajnavölgyi Géza: Réflexions sur le monde poétique de Guillaume d’Aquitaine (Guilhem de Peitieus)

Bánki Éva: Tradition and Innovation – Der Natureingang im Mittelalter

Pop-Curseu, Stefana: L’offre du spectacle dans le monde byzantin et le chemin de l’Occident

Egedi-Kovács Emese: Le codex Iviron 463 : approches paléographique et philologique

Agrigoroaei, Vladimir: Le Barlaam du Mont Athos : le contexte historique de la seule traduction française médiévale faite à partir du grec ancien

Vargyas Brigitta: Le Melyador, dernier roman arthurien en vers – tradition ou trahison d’un modèle?

Goodwin, Emma: Les occidentaux en Orient – échange culturel ou conflictuel ? Perspectives sur la Chanson d’Antioche et la Canso d’Antioca

Arató Anna: Philippe de Rémi et le genre épique dans la tradition littéraire balkanique

Seláf Levente: Byzance et le Moyen Orient dans les suites du Roman des sept sages

Majorossy Imre: Dû bist diu liebe vrouwe mîn! Grenzenlose Liebe und schwere Entscheidung in Aucasin et Nicolete und der vierten Fassung der Heidin

Szentgyörgyi Rudolf: The auctor monasterii of the Byzantine monastery of Veszprém Valley

Faraggiana, Chiara: Fra letteratura e calligrafia: il ruolo di Valeriano Albini da Forlì nella storia della cultura del Cinquecento

Salvi, Giampaolo: Filologia e linguistica – dall’officina della Grammatica dell’italiano antico

Tosi, Renzo: Radici classiche della moderna tradizione proverbiale europea

Sità, Michele: Attorno ai concetti di essenza ed esistenza: tra filosofia medievale ed esistenzialismo

Huszthy Alma: Testo e contesto: un testimone peculiare dei Vangeli italiani del Medioevo

Falvay Dávid: Edizione di testi devozionali volgari: problemi metodologici

Kuffart Hajnalka: I libri contabili di Ippolito I d’Este, cardinale di Esztergom

Glassner, Christine: Die St. Pauler Reimbibel

Vizkelety András: Text oder Bild? – Prioritätsfrage einer Quelle

Stieglecker, Maria: Verborgene Zeichen – Handschriftenkunde und Wasserzeichenanalyse

Berzeviczy Klára: Fragen des Zeremoniells während einer Gesandtschaftsreise – Einige Beispiele aus dem Reisebericht des H. L. Freiherrn von Kuefstein

Czifra, Nikolaus: Deutschsprachige Handschriften und Fragmente aus kleineren Sammlungen in Salzburg

Lauf Judit: Zur liturgischen Praxis Wiens und des Schottenstifts im 15. Jahrhundert im Spiegel der Ödenburger Kodexfragmente

Theisen, Maria: Das personalisierte Buch: über die visuelle Aufbereitung eines Klassikers für König Wenzel IV. von Böhmen

Sztulik-Kniesl Balázs: Geistreiche Fantasie und/oder fromme Kompilation? Eine unikale Handschrift aus dem 17. Jahrhundert in der Stiftsbibliothek zu Pannonhalma

Breith, Astrid: Die Thekla-Legende im Legendar L 69 aus dem Zisterzienserinnenkloster Lichtenthal und ihre Bearbeitung durch die Schreibmeisterin Schwester Regula

Schreiner, Peter: Isidor von Kiew und Ungarn

Tosi, Renzo: Osservazioni sui rapporti fra filologia classica italiana e cultura tedesca

Gastgeber, Christian: Maninpulierte Texte: Papst und Patriarch von Konstantinopel in der Auseinandersetzung von 1054

Juhász Erika: Die Abschriften des Chronicon Paschale

Gruskova, Jana: Herbert Hunger als Klassischer Philologe: Zu den Wiener Fragmenten aus Herodians Akzentlehre

Zsupán Edina: „Filikos…” Eine griechische Bemerkung am Rand einer Handschrift aus dem Besitz von Johannes Vitéz de Zredna (Wien, ÖNB. Cod. 141)

Ötvös Zsuzsanna: Exploring the Source of the Aristophanic and Legal Marginal Notes in the Ms. ÖNB Suppl. Gr. 45

Cuomo, Andrea: Nicephoros Gregoras und Angelo Poliziano: Zwei aufmerksame Leser des Zosimos

Bálint Csanád: Die Awaren und das Abendland

Soustal, Peter: Tabula Imperii Byzantini 11: Makedonien, südlicher Teil: Projektbericht und Fallbeispiel Kastoria: Der Südwesten Makedoniens im Spiegel eines osmanischen Registers des 15. Jahrhunderts

Révész Éva: Die Rolle der ersten byzantinischen Oberpriester Turkias

Zervan, Vratislav: Ad imaginem miraculosam in Thurocz. Wie sah das ursprüngliche Patrona nostra-Gnadenbild aus? Zur möglichen Migration eines byzantinischen Motivs

Pavlović, Bojana: Der serbische Alexanderroman zwischen Byzanz und dem Abenland: die Frage der kulturellen Einflüsse

Drbal, Vlastimil: Die christliche und pagane Pilgerfahrt in der Zeit Konstantins des Großen: die Heilige Helena vs. Nikagoras von Athen

Ronconi, Filippo: La Bibliothèque de Photius comme reflet de ses contrastes avec la papauté. Pour une nouvelle datation du Myriobiblos

Tóth Iván: Some Suggestions on the Speeches of Mehmed II in Kritobulos’ Historiai

Berkes Lajos: Griechisch und Koptisch in der Verwaltung des früharabischen Ägypten: Ein neues entagion

Kordos, Jozef: Cassius Dio on the History of his Own Time and the Epitome of Xiphilinus

Solti Dóra E.: Das Byzanzbild der ungarischen Literatur des 20. Jahrhunderts

Nakos, Konstantinos: Byzanz in der Poesie von Konstantinos Kavafis

Németh András: Byzantine Historiography at the Ottonian Court Around 1000

Ekler Péter: The 1513 Edition of Bessarion’s Two Works

Rossetto, Giulia: Codex Phil. gr. 100 der Österreichischen Nationalbibliothek: Untersuchungen zu dem Antigraphon der „aristotelischen Sammlung”

Hegyi Orsolya: Μαρτυρίαι ἁγίων διδασκάλων Λατίνων

Szegvári Zoltán: A Byzantine Exorcismus-rotulus

Schüszler Tamara: Reading De vita Moysi – Conclusions Based on Marginal Notes

A konferencia keretében bemutatott kötetek:

Emese Egedi-Kovács (éd.) : Byzance et l’Occident : Rencontre de l’Est et de l’Ouest. Collège Eötvös József ELTE, Budapest, 2013. ISBN: 978-615-5371-09-7. 288 p.

Alma Huszty – Hajnalka Kuffart (ed.): Esercizi di filologia. Eötvös József ELTE, Budapest, 2013.

Erika Juhász (Hrsg.): Byzanz und das Abendland: Begegnungen zwischen Ost und West. (Antiquitas • Byzantium • Renascentia V) Eötvös-József-Collegium ELTE, Budapest, 2013. ISBN: 978-615-5371-15-8. 375 p.

Byzanz und das Abendland / Byzance et l’Occident III.

Studia Byzantino-Occidentalia, Gallica – Hispanica – Italica – Germanica – Graeca

ELTE Eötvös József Collegium, Budapest 2014. november 24–28.

A konferencia nyugati ülésszakait Roland Galharague, Franciaország magyarországi nagykövete és Erdődy Gábor az ELTE nemzetközi rektor-helyettese nyitotta meg. Az előadók a középkori regény kialakulását és kezdeteit vizsgálták (Le roman au Moyen Âge : de Byzance à la France). A műfaj Bizáncban és a Nyugaton egy időben – a 12. század közepén – született meg (illetve született újjá). A bizantinológus és a romanista kutatók együttes részvételével lehetőség nyílt a középkori regény kialakulásának, fejlődésének és műfaji sajátosságainak elemzésére. A résztvevők az irodalmi és nyelvészeti jellegzetességek bemutatása mellett igyekeztek rávilágítani azokra a történeti és társadalmi összefüggésekre is, amelyek a regény megjelenéséhez Bizáncban és Franciaországban hozzájárulhattak.

A „nyugati” frankofón ülésszakokon elismert külföldi (francia, olasz, osztrák) és magyar kutatók vettek részt. Kiemelkedő előadást tartott Egedi-Kovács Emese, a francia programok főszervezője, az ELTE Eötvös József Collegium tudományos munkatársa (OTKA PD 108622), aki az Iviron N^o 463-as kódex-szel kapcsolatos kutatásairól számolt be. A XI. századi Athos-hegyi görög kézirat, amely a Barlám és Jozafát című regényes legenda rövidített, görög nyelvű változatát tartalmazza, azért különösen érdekes, mert az ógörög szöveg mellett a margón (a 135 folium mindegyikén!) ismeretlen ófrancia fordítás szerepel. A kutatás a romanisztika, a francia filológia szempontjából világviszonylatban is rendkívül fontos, hiszen ebből a korból igen kevés eredeti írásos emlék maradt ránk, mindemellett a görög szöveg hagyományozása is tartogat ígéretes eredményeket.

A Fonti ed interpretazioni című Italica ülésszak meghatározó alakja Giuseppina Brunetti volt, aki a konferencia-előadása mellett nyolcórás szemináriumsorozatot tartott az Eötvös Collegium Olasz és Bollók János Klasszika-filológia műhelyeiben tanuló hallgatóknak.

A Germanisztika műhely – az előző évi Quelle und Deutung-kollokvium referátumait közlő konferenciakötet bemutatója után, ugyancsak Forrás és értelmezés címmel – másodszor rendezte meg medievista kéziratkutatói Germanica-ülésszakát. A rendezvényen osztrák részről ezúttal is a Christine Glaßner (a bécsi Középkorkutató Intézet Kéziratosztályának vezetője) által irányított munkacsoport tagjai vettek részt és számoltak be az archívumaikban található közép- és koraújkori német nyelvű kéziratanyag feldolgozásában elért legújabb kutatási eredményeikről.

A bizánci és újgörög vonatkozású előadások ülésszakait november 25-én Susanne Bachfischer, az Osztrák Kulturális Fórum igazgatónője nyitotta meg. A Vatikáni Könyvtár, a párizsi EHESS intézet és a Nantes-i egyetem kutatóinak előadásai előtt két nyugalmazott professzor, Peter Schreiner és Hermann Harrauer plenáris előadását hallgathatta meg a közönség. A délelőtti (Gallica) és a délutáni (Graeca) előadások szerves összetartozását hivatott jelezni a kedd esti könyvbemutató: a Budapesti Francia Intézetben Michel Zink plenáris előadása után került sor Az ógörög nyelv szelleme című kötet bemutatására; Jacqueline de Romilly és Monique Trédé Petites leçons sur le grec ancien című művének magyar fordítását a szerkesztő, Horváth László (az Eötvös Collegium igazgatója, a konferencia főszervezője) mutatta be.

November 26-án reggel Görögország nagykövete, Dimitris Yannakakis tartott megnyitóbeszédet, és a szerdai nap – hazánkban ritkaságszámbamenő eseményként – újgörög nyelvű előadásokkal indult. A nap hátralévő részében és a következő napon a bizánci történelem, a bizánci történetírás és a bizánci kéziratok kutatása állt az előadások középpontjában. A szekciókban a collegiumi székhelyű pályázatok magyar kutatói mellett osztrák, olasz, szerb, cseh és szlovák előadók vettek részt, köztük Srđan Pirivatrić, a 2016-os XXIII. Nemzetközi Bizantinológiai Kongresszus egyik belgrádi főszervezője. Az osztrák-magyar együttműködést hangsúlyozandó a szerda délutánt egy meghatározott témával, a Chronicon Paschaléval (magyarul Húsvéti krónikával) kapcsolatos kutatásoknak szentelték a szervezők.

A konferenciát – immár hagyományosan – a mesterképzéses illetve PhD-képzésben részt vevő hallgatók idegen nyelvű minikonferenciája zárta.

A konferenciáról szóló teljes beszámolót lásd: Gózon Ákos, Kódexektől hapaxokig. Bizánc és a nyugat kölcsönhatása. Élet és Tudomány 2015/7 198–200; Horváth László – Egedi-Kovács Emese – Ludmann Ágnes – Sára Balázs – Juhász Erika, Byzanz und das Abendland III nemzetközi konferencia (2014. november 24–28.). In: Horváth László – Kocsis Teréz – Kovács Györgyi (szerk.), ECCE. Eötvös Collegium – Collegiumi Értesítő IV. (2013/2014). Budapest, ELTE Eötvös József Collegium 2016. 115–130.

A konferencián elhangzott köszöntők:

Galharague, Roland – Franciaország magyarországi nagykövete

Erdődy Gábor – az ELTE nemzetközi rektorhelyettese

Horváth László (5) – az ELTE Eötvös József Collegium igazgatója

Egedi-Kovács Emese – az ELTE Eötvös József Collegium tudományos munkatársa

Sánchez-Cascado Nogales, Rosa Maria – a Budapesti Cervantes Intézet igazgatónője

Giannotti, Gina – a Budapesti Olasz Kultúrintézet igazgatónője

Bachfischer, Susanne (2) – az Österreichisches Kulturforum igazgatónője

Yannakakis, Dimitris – Görögország magyarországi nagykövete

Sára Balázs – az ELTE Eötvös József Collegium Germanisztika műhelyének vezetője

68 előadó (42 külföldi, 26 magyar); 5 plenáris előadás:

Zink, Michel: Pourquoi le Graal est-il un sujet romanesque?

Szkilnik, Michelle: Entre Orient et Occident : Huon de Rothelande

Ferlampin-Acher, Christine: Vent d’Est, vent d’Ouest : l’orientation des romans français au Moyen Âge (XII^e-XIII^e siècles)

Koble, Nathalie: D’armes et d’humour. L’étrange menu des romans de la Table ronde

Egedi-Kovács Emese: Au carrefour de diverses cultures : le roman de Barlaam et Joasaph dans le manuscrit d’Iviron (N° 463)

Szabics Imre: Les frères ennemis hongrois dans la « chanson d’aventures » Florence de Rome

Kiss Sándor: Coutumes, contrats et rites dans les Lais de Marie de France

Palágyi Tivadar: « Car croi en Diu si feras bien! » Polémique religieuse dans l’Expeditio Persica de Georges de Pisidie (VII^e siècle) et dans l’Eracle de Gautier d’Arras (XII^e siècle)

Bárány Attila: Burgundian Crusader Ideology in Bertrandon de la Broquière’s Le Voyage d’Outremer

Souleau, Pauline: Étrangers d’ici et d’ailleurs dans le roman de Mélusine de Jean d’Arras: distances ou échanges ?

Tosi, Renzo: Dall’antico al moderno: varazioni di topoi proverbiali nella tradizione italiana

Castellanos, Santiago: Referentum sermo non editit. El final del Imperio Romano desde el extremo occidental

Bubnó Hedvig: ¿Bárbaros o Romanos? Aculturación. Continuidad de la cultura romana en los estados bárbaros. El Reino Vándalo de África

Natal, David: Curando las heridas: redes episcopales y herejía priscilianista

Nagyillés János: El episodio del Tajo en la obra de Silio Itálico

Vasas László: Textos peregrinos entre Oriente y Occidente

Cupane, Carolina: La visita di Partonopeu a Constaninopoli. Un modello di ricezione letteraria?

Luzi, Romina: Les romans paléologues : à la charnière de plusieurs traditions

Söderblom Saarela, Ellen: La fonction de Byzance dans le roman français du XII^e siécle

Majorossy Imre: „Er niht vant sînen vriunt Rennewart”. Freundschaft über Schützengraben in Wolframs Willehalm

Bánki Éva: La Historia Apollonii Regis Tyri y las cantigas de Alfonso X „El Sabio”

Szuhaj Katalin: « Entre continuité et rupture » : le reflet de l’art byzantin sur les retables du Trecento

Černáková, Zuzana: The Metamorphoses of the Representation of Byzantine General Tatikios in Historiography and Epic of Twelfth-century France

Brunetti, Giuseppina: „Quella terra che l’Danubio riga” (Dante, Pd VIII 65): l’Ungheria nella poesia medievale, fra geografie e tradizioni

Szegedi Eszter: La fortuna di Procopio di Cesarea nella librettistica italiana del Sei e Settecento

Tosi, Renzo: Riprese di proverbi classici nei romanzi bizantini

Sità, Michele: La teatralità del Decameron

Schreiner, Peter: Geschichte und Geschichten aus dem Osten. Die frühe westliche Geschichtsschreibung und Byzanz

D’Aiuto, Francesco: Byzantine Inscriptions from Rome: A Reconsideration

Ronconi, Filippo: L’influence des contrastes entre le patriarcat de Constantinople et les papes sur la composition de la Bibliothèque de Photius. Remarques préliminaires

Harrauer, Hermann: Gefesselt von Amuletten

Tolan, John: Graeculus dixit: Byzantium as intermediary between Islam and Latin Europe?

Drocourt, Nicolas: Quelques aspects relatifs au milieu naturel dans les relations diplomatiques entre Byzance et l’Occident chrétien (VIII^e–XII^e s.)

Zink, Michel: Les troubadours, une naissance de la poésie et de l’amour

Nakos, Konstantinos: Η επικαιρότητα του Βυζαντίου

Solti Dóra E.: Η εικόνα του Βυζαντίου στην ουγγρική λογοτεχνία του 20ου αιώνα: Τα μυθιστορήματα με θέμα την εγκατάσταση των Ούγγρων στο Λεκανοπέδιο των Καρπαθίων

Chatzigiannaki, Sofia: Ο αντικατοπτρισμός της κοινωνικής θέσης της γυναίκας στη νεοελληνική λογοτεχνία του 19ου αιώνα

L. Delbó Katalin: Το μοτίβο της γριάς στα βυζαντινά μυθιστορήματα

Mayer Gyula: Zur Sprache des Archimedes

Mészáros Tamás: Once upon a Time in the East: Moravcsik vs. Darkó

Pirivatrić, Srđan: Byzantine-Hungarian Relations in 1162-1167 and the Deposition of Serbian Grand Župan Desa

Tóth Iván: Investigations into Kritobulos’ Idea of History

Gastgeber, Christian: Chronicon paschale: Ein Codex unicus und lauter Probleme

Schulz, Fabian: Die Tuskulanischen Fragmente und ihr Wert für die Rekonstruktion des Malalas-Texts

Juhász Erika: Olympiaden in der Osterchronik

Mariev, Sergei: John of Antioch and John Malalas: Limits and Advantages of the ‘Open Text’ Approach

Hurbanic, Martin: A Neglected Note to the Naval Defense of Constantinople during the Avar Siege: the Position of Skafokaraboi in the Golden Horn

Zervan, Vratislav: Biblische Typologie in der Christlichen Topographie und in Chronicon Paschale

Glassner, Christine: manuscripta.at – Verzeichnisse und Digitalisate mittelalterlicher Handschriften in Österreich

Berzeviczy Klára: Marien ritter – Eine mittelalterliche Legende und ihre Rezeption im 19. und 20. Jh.

Stieglecker, Maria: Papierhistorische Zugänge zur Buchproduktion. Texte im Umfeld des Basler Konzils und ihre Niederschrift

Jónácsik László: Vorläufige Überlegungen zur „Budapester Nationentabelle” (OSzK, Oct. Lat. 459)

Morzé, Irina von – Theisen, Maria: Illuminiert am Prager Hof? Ein deutsches Gebetbuch aus Nürnberg mit Gebeten des böhmischen Kanzlers Johann von Neumarkt (London, BL, Ms. add. 15690, dat. 1380)

Breith, Astrid: Über das rechte Verhalten bei Tisch. Überlegungen zum Codex 560 (rot) / 513 (schwarz) der Stiftsbibliothek Göttweig

Diera Diána: Privaturkunden im mittelalterlichen Ungarn: Urkundenpraxis der Familie Szentgyörgyi. Ein Projektbericht

Czifra, Nikolaus: Paracelsus’ Theologica. Annäherungen anhand der Überlieferungsgeschichte

Drbal, Vlastimil: Die byzantinischen Pilgerstätten im Nahen Osten aus der Sicht der Theorien der heiligen Orte von Mircea Eliade und Victor Turner: „Zentrum der Welt“ vs. „The Center out There“

Pavlović, Bojana: „Λαλοῦσα φωνή“ von Nikephoros Gregoras – Rhomäische Geschichte und ihre Entstehung

Cuomo, Andrea: Byzanz und das Morgenland. Sprachliche Begegnungen mit den Osmanen in der Paläologenzeit

Ekler Péter: Oratio de Sacramento Eucharistiae. Epistola ad Graecos. (Greek and Byzantine Authors and Augustinus Moravus Olomucensis)

Rossetto, Giulia: Der Corpus der physikalischen Abhandlungen des Aristoteles in den Codex Vind. Phil. gr. 100: einige Überlegungen

Rózsa Márton: The Informal Networks of the Byzantine Government and Society in the Early Komnenian Period: the Case of John Melidones

Szikora Patrícia: An Interpretation of Similes in Corippus’ Poem In laudem Iustini

Szegvári Zoltán: A Byzantine Rotulus about Exorcism. The Supplementum Graecum 116 of the Austrian National Library

Kovács István: Teaching Rhetoric in the Palailogos Era

Lábaj, Ivan: The 2nd Dialogue of Sambucus’ De imitatione Ciceroniana

Šibal, Marek: Miscellanea Philologica et Grammatica in the Manuscript Vind. Phil. Gr. 172 from the Collection of Johannes Sambucus

Mihálykó Ágnes: Christ and Charon: the PGM P 13 in Context

A konferencia alatt a hallgatóknak szervezett szemináriumok:

Christine Glassner, Balázs Sára: Arbeitssitzung des EC-Germanistischen Seminars im Rahmen des Texteditionsprojekts Opusculum Tripartitum

Paolo Odorico: Introduction into Byzantinology I.

Paolo Odorico: Introduction into Byzantinology II.

Giuseppina Brunetti : Gli autografi e la critica del testo nella filologia moderna (latino, francese antico, occitanico, italiano antico). Esercitazione: Sul ‘Teseida’ di Giovanni Boccaccio.

Giuseppina Brunetti : La tradizione e la poesia. Permanenza delle ‘Metamorfosi’ di Ovidio in Dante, Cino da Pistoia, Petrarca. Esercitazione: Il topos delle donne-pianta

Giuseppina Brunetti : Le letture e la ‘biblioteca’ di Dante: fra i manoscritti di Santa Croce (“ne le scuole de li religiosi e a le disputazioni de li filosofanti”, Cv). Esercitazione: Il bacio di Francesca (Inf. V) e la lettura dei romanzi

A konferencia keretében bemutatott kötetek:

Ágnes Ludmann (ed.): Fonti ed interpretazioni. ELTE Eötvös József Collegium, Budapest, 2014. ISBN: 978-615-5371-35-6. 188 p.

Jacqueline de Romilly – Monique Trédé: Az ógörög nyelv szelleme. Fordította: Vargyas Brigitta. Szerkesztette: Horváth László. (Antiquitas • Byzantium • Renascentia IX) TypoteX Kiadó, Budapest, 2014. ISBN: 978-963-2793-95-5. 135 p.

Erika Juhász (Hrsg.): Byzanz und das Abendland II. Studia Byzantino-Occidentalia. (Antiquitas • Byzantium • Renascentia XII) Eötvös-József-Collegium ELTE, Budapest, 2014. ISBN: 978-615-5371-36-3. 257 p.

Balázs Sára (Hrsg.): Quelle und Deutung I. Beiträge der paläographischen Tagung Quelle und Deutung I am 27. November 2013. (EC Beiträge zur Erforschung deutschsprachiger Handschriften des Mittelalters und der Frühen Neuzeit, I.I.). Eötvös-József-Collegium ELTE, Budapest, 2014. [ISSN: 2064-969X]. ISBN: 978-615-5371-34-9. 199 p.

Byzanz und das Abendland / Byzance et l’Occident IV.

Studia Byzantino-Occidentalia, Gallica – Italica – Germanica – Graeca

ELTE Eötvös József Collegium, Budapest 2015. november 23–27.

A konferencia nyugati ülésszakjait Éric Fournier, Franciaország magyarországi nagykövete nyitotta meg. Az ülésszakok (Livres et lecteurs) könyv és olvasóinak kapcsolatát, és a recepció kérdését vizsgálták a kézirati hagyomány tükrében, a szerző/másoló/megrendelő, eredeti mű/kompiláció problematikáját is körüljárva (középkori gyakorlatban a másolás gyakran együtt járt a mű át- illetve továbbírásával). A tematika lehetőséget teremtett konkrét kéziratok paleográfiai/kodikológiai vizsgálatára is. Ennek megfelelően a Gallica ülésszakokon elismert külföldi (francia, svájci, olasz, angol, svéd) és magyar kutatók adtak elő, elsősorban az olvasás/újraértelmezés és recepció kérdését vizsgálva a korabeli francia, angol és bizánci regényekben és geszta-énekekben, másfelől egyes művek kézirati hagyományát, konkrét kéziratokat tanulmányoztak.

Az olasz ülésszak címe Fonti ed interpretazioni volt. Az olasz délutánt Giampaolo Salvi és Ludmann Ágnes üdvözlő szavai nyitották meg. A köszöntő után Renzo Tosi, a Bolognai Egyetem professzora tartott plenáris előadást Vizsgálódások a bizánci közmondások értelmezéseiről címmel, amelyben a paroimiográfia és a gnómologia különbségének igazolására hozott irodalmi példákat.

A Bizánc-konferencia harmadik napjának két párhuzamos előadássorozatát (Graeca ill. Germanica) Susanne Bachfischer, az Osztrák Kulturális Fórum igazgató asszonya nyitotta meg.

Az ülésszak záró referátuma az EC Germanisztika műhelye Opusculum tripartitum-kutatócsoportjának négy tagja által tartott, Deutschsprachige Übersetzungen von Johannes Gersons Opusculum tripartitum aus dem 15. Jahrhundert in österreichischen Handschriftenbeständen – Ein Projektbericht című kutatási beszámoló volt: Muka Viktória, Vitályos Réka, Wilhelm Anna és Somogyi Dániel a műhelyben mintegy három éve folyó, Johannes Gerson Opusculum tripartitum című művének XV. századi német nyelvű fordítását tartalmazó összesen kilenc, osztrák kézirattárakban őrzött kézirat kritikai szövegkiadását célzó vállalkozás eddigi legfontosabb eredményeiről számolt be, különös tekintettel a német fordítás öt, melki kódexben fennmaradt változataira. Az előadók bemutatták továbbá a négy szöveget (a latin eredeti mellett a StB. Melk Cod. 235, StB. Melk Cod. 570 és az Innsbruck Serv. Cod. Ib3 jelzetű kéziratok átírt szövegeit) tartalmazó készülő szinoptikus szövegkiadást. Az ülésszakot a konferencia estéjén az Osztrák Kulturális Fórum Andrássy úti rezidenciáján megrendezett, Susanne Bachfischer igazgató asszony által megnyitott könyvbemutató zárta.

A francia nyelvű, bizantinológiai témájú ülésszakok Filippo Ronconi, a párizsi EHESS intézet kutatója és Nicolas Drocourt (Université de Nantes) előadásaival folytatódtak, mellettük azonban már a Grazi Egyetem nyugalmazott professzora, Gerhard Thür is előadott a konferencia második napjának első szekciójában. A délutáni programot Rade Drobac, Szerbia budapesti nagykövetének elnökletével Peter Schreiner plenáris előadása nyitotta meg. Kedden délután a Chronicon Paschaléval (Húsvéti krónikával) kapcsolatos legújabb kutatások álltak a központban. A következő napon az Osztrák Tudományos Akadémia és az Országos Széchenyi Könyvtár kutatói (Maria Theisen és Zsupán Edina) mutatták be közös tudományos vállalkozásuk eddigi eredményeit. A germanista és bizantinológiai tárgyú szekciók a nap folyamán két collegiumi helyszínen, párhuzamosan folytatódtak.

Az utolsó ülésszakot Hermann Harrauer (az ÖNB Papyrussamlung nyugalmazott igazgatója) plenáris előadása nyitotta meg, aki a klasszika-filológus hallgatók számára a konferencia ideje alatt négy szemináriumot is tartott. A közös munka gyümölcseként a hallgatóknak kiadatlan papirusz publikálási lehetőségét ajánlotta fel.

A konferencia nyitónapján Athanasios Efstathiou (Ión Egyetem, Korfu) is tartott két szemináriumot az ELTE Görög Tanszékén az újgörög szakos hallgatóknak. Mindkettő az ókor, illetve Bizánc kortárs recepcióját vizsgálta. A konferencia Újgörög Tanulmányok napján két ülésszakon nyolc előadó ismertette legfrissebb tudományos eredményeit. A görög napot Dimitris Yannakakis, Görögország nagykövete nyitotta meg.

A konferencia zárónapján a Collegiumban folyó bizantinológiai kutatásokról esett szó.

Borhy László, az ELTE BTK dékánjának kollegiális köszöntőjét követően Horváth László, az Eötvös Collegium igazgatója és a konferencia főszervezője elnökletével vette kezdetét a konferencia utolsó nagy tematikus egysége. Farkas Zoltán előadásában (Byzantine Studies at Eötvös Collegium) a régi Collegium görögoktatásáról és a Collegium növendékei közül az alma mater-ba visszatért bizantinológusokról beszélt. A klasszika-filológusok köréből kikerült bizantinológusok szilárd nyelvi alapok birtokában kutatták a bizánci szövegeket, és nemzetközileg is elismert kritikai kiadásokkal szereztek hírnevet. A legismertebb magyar bizantinológus Moravcsik Gyula volt (a Collegium növendéke 1910-től, majd 1923 és 1936 között a Collegium tanára). Termékeny munkássága a magyar érdekű bizantinológia jegyében telt, és halála után is többen követték a kijelölt úton. Mára azonban ezek a források kiapadtak: a magyar történelemre vonatkozó újabb adatok felbukkanására legfeljebb szórványosan számíthatunk. A magyar bizantinológiának ezért új célokat kell kitűznie. Kapitánffy István (1932–1997) több tanulmánya már ennek a felismerésnek a szellemében fogant. A nyugati források Bizánc-képének feltárása és számos feldolgozásra váró bizánci kézirat azonban még mindig kiaknázatlan kincsesbányaként várja a kutatókat. A források értő elemzéséhez mindazonáltal biztos latin és görög nyelvtudásra van szükség. A középiskolákból a görög mára sajnos teljesen kiszorult, a latin pedig kiszorulóban van. Az egyetemi oktatásban is mindinkább háttérbe szorul a görög nyelvi képzés, amelynek fenntartása, akárcsak a korábbi bizantinológusok örökségének gondozása az Eötvös Collegiumban különösen fontos.

Az előadásban vázolt célokhoz és lehetőségekhez szervesen illeszkedett az Eötvös Collegiumban 2015. szeptember 1-én létrejött Byzantium Központ két kutatójának előadása. Mészáros Tamás (Laonikos on the Ethnonym of the Hungarians) a görög nyelvű történetírásban a magyarokra korábban is használatos paiones megnevezés – a hazai és külföldi kutatók számára érthetetlennek tűnő – előfordulását vizsgálta Laonikos Chalkokondylés művében.

Egedi-Kovács Emese előadásában egy bizánci görög kézirat és a margójára írt ófrancia fordítás korábban nem vizsgált összefüggéseire mutatott rá, és beszámolt az elmúlt évben elért legújabb eredményeiről (Le Barlaam et Joasaph dans le ms. Iviron N^o 463). Az előadás a szövegkiadási munkálatok eddigi tapasztalatait összegezte, elsősorban paleográfiai és filológiai szempontok alapján. Az ismeretlen ófrancia szöveg, amelynek várható kritikai kiadását kiemelt nemzetközi érdeklődés kíséri, nem csupán a francia nyelvtörténeti adatolásban hozhat jelentős eredményeket, de a korszakra vonatkozó geo-lingvisztikai ismereteinket is árnyalhatja.

Végezetül a tanítványok minikonferenciája következett, amelyen három magyar előadó (Adorjáni Mária, Kassai Gyöngyi és Kovács István) mellett két szlovák (Marek Sibal és Ivan Lábaj) és egy olasz Erasmus-hallgató (Marica Ritucci) beszélt angol, francia illetve olasz nyelven az általuk gondozott görög-latin nyelvű forrásokról.

A 2014. évi Bizánc és a nyugati világ konferencia spanyol, olasz és újgörög nyelvű tanulmányait megjelentető, Mare Nostrum című konferenciakötet ünnepélyes bemutatására az Olasz Kulturális Intézetben került sor, amelyet megtisztelt jelenlétével Dimitris Yannakakis, Görögország nagykövete, valamint Maria Assunta Accili, Olaszország nagykövete is.

A konferencia kitekintő zárásaképpen Srđan Pirivatrić (Szerb Tudományos Akadémia) a 2016-ban Belgrádban megrendezésre kerülő XXIII. Nemzetközi Bizantinológiai Kongresszussal kapcsolatos tudnivalókat osztotta meg a konferencia résztvevőivel és erősítette meg személyesen is kettős, rangos felkérését és korábbi támogatását (kerekasztal és tematikus ülésszak önálló szervezésére) a magyar kutatóknak.

A konferencia szerdai napján Kiss Etele művészettörténész vezetésével a résztvevők megtekinthették a Nemzeti Múzeum bizánci emlékeit, különös tekintettel a Monomachos koronára.

A konferenciáról szóló teljes beszámolót lásd: Horváth László, Beszámoló a Byzanz und das Abendland IV. nemzetközi konferenciáról. Antik Tanulmányok 60 (2016) 135–141; Horváth László, Byzanz und das Abendland / Byzance et l’Occident IV. nemzetközi konferencia (2015. november 23–27. In: Horváth László (szerk.), ECCE. Eötvös Collegium – Collegiumi Értesítő V/1. (2014/2015). Budapest, ELTE Eötvös József Collegium 2017. 137–163; Gózon Ákos, Kódexek, írók, olvasók. Bizánc és a Nyugat – A legújabb kutatások. Élet és Tudomány 2016/9 262–264.

A konferencián elhangzott köszöntők:

Prőhle Gergely – nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár

Fournier, Éric – Franciaország magyarországi nagykövete

Erdődy Gábor – ELTE, rektorhelyettes

Horváth László (3) – az ELTE Eötvös József Collegium igazgatója

Salvi, Giampaolo – ELTE BTK Olasz Tanszék

Ludmann Ágnes – az ELTE Eötvös József Collegium Olasz műhelyének vezetője

Bachfischer, Susanne – az Österreichisches Kulturforum igazgatónője

Sára Balázs – az ELTE Eötvös József Collegium Germanisztika műhelyének vezetője

Yannakakis, Dimitris – Görögország magyarországi nagykövete

Borhy László – az ELTE BTK dékánja

72 előadó (42 külföldi, 30 magyar); 3 plenáris előadás:

Croizy-Naquet, Catherine: Deux lectures du Roman de Troie au xiv^e siècle, deux lectorats ?

Ferlampin-Acher, Christine: Artus de Bretagne : un best seller médiéval ?

Vuagnoux-Uhlig, Marion: Josaphat travesti : lire Barlaam dans Baudouin de Sebourc

Egedi-Kovács Emese: Un manuscrit bilingue byzantin : le Barlaam grec et sa traduction française

Goodwin, Emma: Stratégies discursives qui dépassent les textes et visent à attirer les lecteurs ? La Chanson d’Antioche en comparaison avec d’autres chansons de gestes

Ghidoni, Andrea: Traditions narratives et calque typologique : une hypothèse sur la formation du Digenis Akritas

Szentgyörgyi Rudolf – Krizsai Fruzsina: Les rapports français de la lettre de fondation de l’abbaye de Tihany

Képes Júlia: Ah! It Came So Sudden… (Gender Roles in English Literature)

Saarela, Ellen: La voix féminine dans Partonopeu de Blois, Hysminè et Hysminias et La Cité des Dames

Luzi, Romina: Les lecteurs des romans byzantins

Ilina, Alexandra: Représenter les Sarrasins : le cas de Palamède

Ronconi, Filippo: L’autre moitié du ciel : la diffusion des Pères grecs en Occident et la construction de l’identité ’romaine’ (VII^e-IX^e s.)

Drocourt, Nicolas: Au nez et à la barbe de l’ambassadeur. Poils et pilosité dans le jeu des contacts diplomatiques entre Byzance et l’Occident latin (VIII^e-XII^e s.)

Thür, Gerhard: Justinian und Gaius: Gedanken zu ihren institutiones, den elementa des Rechtsunterrichts

Schreiner, Peter: Byzantinische Literatur und mittellateinische Literatur: ein Vergleich im Überblick

Gastgeber, Christian: Was darf von der Antike im christlichen Umfeld in Erinnerung bleiben? Memorialkultur des Chronicon Paschale

Juhász Erika: Bemerkungen zu den Konsullisten in der Osterchronik

Carrara, Laura: Die erste Edition der Chronik des Malalas: Das Zeugnis des Chronicon Paschale

Codoñer, Juan Signes: Dates or Narrative? Looking for Structures in Middle Byzantine Historiography

Carolla, Pia: Priscus of Panion, John Malalas and the Chronicon Paschale: a Complex Relationship

Mariev, Sergei: The Place of Chronicles in the History of Byzantine Literature: Some Methodological Reflections

Elia, Erika: Die Methoden eines Kopisten des 16. Jahrhunderts und die Abschriften des Chronicon Paschale

Tosi, Renzo: Osservazioni sulle interpretazioni dei paremiografi bizantini

Domokos György: Il programma Vestigia

Radulovic, Jennifer: L’invasione dei Mongoli in Ungheria attraverso la cronaca di un canonico italiano

Draskóczy Eszter: Il mito di Orfeo in Dante

Falvay Dávid: Un codice italiano tra Costantinopoli e Budapest

Theisen, Maria – Zsupán Edina: Mitteleuropäische Schulen in der zweiten Hälfte des 15. Jahrhunderts – Eine Projektdarstellung

Ekler Péter: Greek and Byzantine Authors and Augustinus Moravus Olomucensis. Part Two

Zervan, Vratislav: Die spätbyzantinische Geschichtsschreibung als Quelle für die Sprachkontaktforschung

Drbal, Vlastimil: Das andere Bild des byzantinischen Palästinas: Das christliche und nicht-christliche Pilgerwesen in Palästina zwischen dem 4. und 6. Jh.

Popović, Mihailo: War Time Academia Encountering Former Byzantine Heritage – The Case of Macedonia (1916-1918)

Gengler, Olivier: Malalas and his Sources: Some Reflexions around Philostratos

Pavlović, Bojana: Nikephoros Gregoras und das Nikänische Reich

Mayer Gyula – Lágler Éva: Griechische Textvorlagen der Übersetzungen des Janus Pannonius

Harrauer, Hermann: Alltag eines Papyrologen: unediertes Mischmasch

Maravela, Anastasia – Hasznos Andrea: Monastic Readings and Writings in Western Theban Monasteries (VI-VIII): Documentary and Archaeological Evidence

Mihálykó Ágnes: Liturgical Papyri in Monastic Context

Radek Tünde: Genealogische Darstellungen reloaded. Zur Rezeptionsgeschichte der „Weltchronik” von Johannes de Utino (14.–15. Jahrhundert)

Stieglecker, Maria: Vom Schreiberpult ins Buchregal. Zur Buchherstellung im Stift Klosterneuburg am Beispiel Codex 363

Janz-Wenig, Katrin: Vom Schreiberpult ins Buchregal. Die im Klosterneuburger Codex 363 tradierten Texte, ihre Überlieferung und Deutung

Glassner, Christine: Deutsch im lateinischen Umfeld. Aus dem Handschriftenbestand des Klosters Melk im 15. Jahrhundert

Jónácsik László: Johann Sebastian Bach: „Von den Stricken meiner Sünden” (Johannes-Passion) – Johann Pachelbel: „Der Widder Abrahams”: Semiotische und traditionsgeschichtliche Überlegungen über zwei Barockarien zur Passionsgeschichte

Hufnagel, Silvia: Im Norden viel Neues: Der Einfluss gedruckter Bücher auf isländische Manuskripte im 16. und 17. Jahrhundert

Berzeviczy Klára: Johann Aelbls Weilheimer Passion

Buben, Isabella: Die Göttweiger Dirigierrolle eines Osterspiels – Fragment 354

Lőkös Péter: Fremdbild in siebenbürgisch-sächsischen handschriftlichen historischen Aufzeichnungen des 17. Jahrhunderts

Muka Viktória – Vitályos Réka – Wilhelm Anna – Somogyi Dániel: Deutschsprachige Übersetzungen von Johannes Gersons Opusculum tripartitum aus dem 15. Jahrhundert in österreichischen Handschriftenbeständen – Ein Projektbericht

Volonaki, Eleni: Λιβάνιος ο σοφιστής: επιδεικτική ρητορεία

Efstathiou, Athanasios: Ρητορικές Πραγματείες από το Βυζάντιο στην Δύση

Bočková-Loudová, Kateřina: Η κατηγορία των μορίων στα βυζαντινά γραμματικά εγχειρίδια: η αμετάβλητη παράδοση

Delbó Katalin: Παρατηρήσεις σχετικά με τα βυζαντινά μυθιστορήματα του 12ου αίωνα

Votavová-Sumelidisová, Nicole: Τα παραδοσιακά μετρικά σχήματα στην ελληνική μεταπολεμική ποίηση

Nakos, Konstantinos: Το Βυζάντιο μέσα από τα έργα του István Bibó, István Hajnal και Jenő Szűcs

Solti Dóra E.: Η πολυτυπία στα δημώδη πεζά κείμενα των πρώιμων νεότερων χρόνων – η περίπτωση του Προγνωστικού των Μοσκόβων

Basoukou, Lina – Papadopoulos, Simos: Το πεζογραφικό έργο του Φώτη Κόντογλου και οι σκηνικές του προεκτάσεις

Farkas Zoltán: Byzantine Studies at the József Eötvös Collegium

Mészáros Tamás: Laonikos on the ethnonym of the Hungarians

Egedi-Kovács Emese: Le Barlaam et Ioasaph dans le ms. Iviron N^o 463

Adorjáni Mária: Τίς ὁ ἀποστείλας; Les deux fragments exégétiques du Supplément Grec 182 de la bibliothèque nationale d’Autriche, Vienne

Lábaj Iván: Georgius Bona: A Lesser-known Pupil of Johannes Sambucus

Kassai Gyöngyi: Geneolgiae Deorum

Šibal, Marek: Aelius Herodianus in Sambucus’ Manuscript Vind. Phil. gr. 172

Kovács István: Les livres dans l’enseignement – L’examen du manuscrit Harley 5735

Ritucci, Marica: Luciano di Samosata: come si deve scrivere la Storia, e l’Informazione del presente

Maksimović, Ljubomir – Pirivatrić, Srđan: XXIII. Internationaler Byzantinistenkongress, Belgrad, 22.-27. August 2016

A konferencia alatt a hallgatóknak szervezett szemináriumok:

Paolo Odorico: Methodology in Byzantine Studies

Hermann Harrauer: Papyrologisches Leseseminar, 3. Jh. v. Chr.

Athanasios Efstathiou: Αρχαιόθεμα ποιήματα του Κυριάκου Χαραλαμπίδη

Athanasios Efstathiou: Η Απολογία του Σωκράτη του Κώστα Βάρναλη

Hermann Harrauer: Papyrologisches Leseseminar, 2. Jh. v. Chr. mit Original

Hermann Harrauer: Datierungsformeln auf Papyri I

Hermann Harrauer: Datierungsformeln auf Papyri II

Jennifer Radulovic: Da vinti a vincitori: le straordinarie potenzialità della sconfitta in una riflessione storico-comparitiva dal Medioevo all’Età contemporanea su tre casi ungheresi

Nathalie Koble: Poésie médiévale

A konferencia keretében bemutatott kötetek:

Emese Egedi-Kovács (éd.) : Byzance et l’Occident II. Tradition, transmission, traduction. (Antiquitas • Byzantium • Renascentia XVI) Collège Eötvös József ELTE, Budapest, 2015. ISBN: 978-615-5371-46-2. 236 p.

http://honlap.eotvos.elte.hu/uploads/documents/kiadvanyok/Byzance2/Byzance%20et%20l’Occident%202.pdf

Szabics Imre (szerk.): Római Florence és a magyar királyfiak. XIII. századi históriás ének ELTE Eötvös József Collegium, 2015. ISBN 978-615-5371-43-1. 172 p.

http://honlap.eotvos.elte.hu/uploads/documents/kiadvanyok/Romai_Florence.pdf

Ágnes Ludmann (ed.): Mare nostrum. Studia Iberica, Italica, Graeca. Atti del convegno internazionale Byzanz und das Abendland – Byzance et l’Occident III (24-25 novembre 2014). (Antiquitas • Byzantium • Renascentia XVII) ELTE Eötvös József Collegium, Budapest, 2015. ISBN: 978-615-5371-45-5. 186 p.

http://honlap.eotvos.elte.hu/uploads/documents/kiadvanyok/marenostrum/marenostrum.pdf

Balázs Sára (Hrsg.): Quelle und Deutung II. Beiträge der Tagung Quelle und Deutung II am 26. November 2014. (EC Beiträge zur Erforschung deutschsprachiger Handschrift en des Mittelalters und der Frühen Neuzeit, I.II.). (Antiquitas • Byzantium • Renascentia XVIII) Eötvös-József-Collegium ELTE, Budapest, 2015. [ISSN: 2064-969X]. ISBN: 978-615-5371-47-9. 159 p.

http://honlap.eotvos.elte.hu/uploads/documents/kiadvanyok/quelleunddeutung2/quelleunddeutung2.pdf

Erika Juhász (Hrsg.): Byzanz und das Abendland III. Studia Byzantino-Occidentalia. (Antiquitas • Byzantium • Renascentia XV) Eötvös-József-Collegium ELTE, Budapest, 2015. ISBN: 978-615-5371-44-8. 300 p.

http://honlap.eotvos.elte.hu/uploads/documents/kiadvanyok/Byzanz%20III/Byzanz%20und%20das%20Abendland%20III.pdf

Jennifer Radulovic: La grande invasione. Il regno d’Ungheria nel Duecento tra congiure e intrighi. L’arrivo dei Mongoli. Milano, 2015. ISBN: 978-8866971498. 234 p.

Byzanz und das Abendland / Byzance et l’Occident V.

Studia Byzantino-Occidentalia, Gallica – Italica – Germanica – Graeca

ELTE Eötvös József Collegium, Budapest 2016. november 21–24.

A konferenciát Éric Fournier (Franciaország) és Dimtris Letsios (Görögország) nagykövetek nyitották meg. A konferenciát köszöntötte Haupt Erik Edgár, Magyarország athéni nagykövete, és Borhy László, az ELTE Bölcsészettudományi Kar dékánja is.

A négynapos konferencia két bizantinológiai témájú plenáris előadással kezdődött (Dimitrios Letsios: The Emperor Heraclius and the Prophet Mohamed – Political Relations and Propaganda during the Early Islamic Conquests; Georgia Xanthaki-Karamanou: The Reception of Thucydides in Kritobulos: Pericles and Constantine Palaeologus as Models of Leadership). A nyitóelőadásokat követően a Gallica/Graeca ülésszakok első egységében kézirati hagyományról, Bizánc és a Nyugat között vándorló könyvekről, többnyelvű kéziratokról és irodalmi motívumcserékről esett szó. A rangos nemzetközi intézményekből érkező, különféle diszciplínákat képviselő kutatók előadásait követően élénk eszmecserék folytak. Az interdiszciplináris megközelítés különösképp a középkori kéziratok átfogó elemzésében eredményes, mert vizsgálatuk több tudományterületet érint (filológia, kodikológia, paleográfia, ikonográfia, irodalom, történelem, művészettörténet stb.). A konferencia első napjának zárásaképpen a Budapesti Francia Intézetben három kötet bemutatójára került sor. A frankofón ülésszakok második egységében a történeti és nyelvészeti kapcsolódások kerültek előtérbe, végül udvari irodalom témájú előadások zárták a konferencia Gallica részét.

A hagyományosan Fonti ed interpretazioni című ülésszaknak, a konferenciasorozat történetében először a Budapesti Olasz Kultúrintézet Fellini-terme adott otthont. Az olasz délutánt Gian Luca Borghese, az Intézet megbízott igazgatójának, és Ludmann Ágnes, az Eötvös Collegium Olasz műhely vezetőjének üdvözlő szavai nyitották meg. Gian Luca Borghese majd Renzo Tosi, a Bolognai Egyetem professzorának előadása után a Bolognai Egyetem Kulturális Örökség Tanszékéről Chiara Faraggiana professzorasszony tartott előadást. A Cinquecentóban élt humanista zenetudós, matematikus Ercole Bottrigari eddig méltatlanul homályban maradt kódexmásolói, zenetörténeti tevékenységét ismertette.

A Bizánc-konferencia harmadik napjának két párhuzamos előadássorozatát (Graeca, ill. Germanica) – immár hagyományosan – az Osztrák Kulturális Fórum igazgató asszonya, Susanne Bachfischer nyitotta meg. Hermann Harrauer, a bécsi Papyrussamlung nyugalmazott igazgatója plenáris előadását a Quelle und Deutung IV című germanisztikai paleográfiai-kodikológiai-filológiai ülésszak négy ülésre elosztott, összesen nyolc 25 perces referátuma követte. Az ülésszakot a konferencia estéjén az Osztrák Kulturális Fórum Andrássy úti rezidenciáján megrendezett, Susanne Bachfischer Igazgató asszony által megnyitott könyvbemutató zárta.

A „görög” tematikus szekciókban az Eötvös Collegiumban 2015-ben létrehozott Byzantium Központhoz kötődő kutatások, s az azokhoz fűződő nemzetközi együttműködések jelentek meg. Kedden a Gallica szekciókkal párhuzamosan Peter Schreiner, a Kölni Egyetem professor emeritusának plenáris előadásával (Byzanz und die Arpaden. Ungarn als Brücke zwischen Ost und West in europäischen Mittelalter) folytatódtak a bizantinológiai témájú előadások. A Byzantium Központ vezetője, Horváth László az Artúr-legendakör görög recepciójáról beszélt, majd az Osztrák Tudományos Akadémiával együttműködve egy 7. századi bizánci világkrónika, a Chronicon Paschale kutatása köré szerveződő projektek bemutatása következett. A töredékes késő antik történetírók kiadását célzó nagy düsseldorfi vállalkozás (Kleine und fragmentarische historiker der spätantike; http://www.geschichte.hhu.de/lehrstuehle/alte-geschichte/unsere-forschung/kleine-und-fragmentarische-historiker-der-spaetantike-kfhist.html) képviseletében Jan-Markus Kötter is részt vett a konferencián.

A szerdai napon a Germanica és Graeca szekciók közös plenáris előadással kezdődtek: Hermann Harrauer professzor, az Osztrák Nemzeti Könyvtár Papiruszgyűjteményének nyugalmazott igazgatója a rendőrségi ügyekről tanúskodó dokumentáris papiruszokról tartott érdekfeszítő beszámolót.

Szerda délután a reáliáké lett a főszerep: a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének munkatársai (Takács Miklós, Merva Szabina) mellett Szenthe Gergely (Magyar Nemzeti Múzeum) és Celine Wawruschka (ÖAW, Bécs) helyezte tágabb összefüggésekbe a – sokszor megkérdőjelezhető – bizánci tárgyi emlékeket. Zárásképp két plenáris előadás hangzott el: Kiss Etele művészettörténész (Magyar Nemzeti Múzeum) a rejtélyes visegrádi freskóciklusról beszélt, Borhy László, az ELTE BTK dékánja, a Régészettudományi Intézet igazgatója pedig az erődépítéssel kapcsolatos kifejezéseket vizsgálta Ammianus Marcellinus művében.

Este az Osztrák Kulturális Fórum nagytermében – Susanne Bachfischer Igazgatóasszony szíves vendéglátásának köszönhetően – Mayer Gyula mutatta be a tavalyi konferencia előadásaiból készített kötetet: Byzanz und das Abendland IV. Studia Byzantino-Occidentalia (Antiquitas ∙ Byzantium ∙ Renascentia XXI. Bibliotheca Byzantina 4) ELTE Eötvös-József-Collegium, Budapest, 2016. ISBN: 978-615-5371-68-4.

Az újgörög tanulmányok területén a konferencia keretében két szemináriumi órával kezdődött a hét: Theodosios Pylarinos, a korfui Ión Egyetem emeritus professzora, a téma nemzetközi szinten is legelismertebb szakértője a Hétszigeti Költőiskoláról tartott szemináriumot az ELTE BTK újgörög szakos hallgatói számára, míg Flora Manakidou, a trákiai Démokritosz Egyetem professzorának szemináriuma Theokritos költészetének újgörög recepciótörténetét mutatta be. A konferencia Újgörög Tanulmányok napját Dimitrios Letsios bizantinológus, Görögország nagykövete nyitotta meg, majd plenáris előadásában a görög nemzeti identitást formáló legfontosabb tényezőket tekintette át az ókortól napjainkig. A nyitóelőadást követő első ülésszak ókori tárgyú előadásokkal kezdődött, a második ülésszakon öt bizánci és újgörög témájú előadás hangzott el. A görög előadásokat Szidiropulosz Archimédesznek, a Magyarországi Görögök Kutatóintézetének igazgató elnökének tisztelgése zárta, amelyben a magyarországi görögöknek az 1956-os forradalomban játszott szerepét és annak athéni visszhangjait elemezte. Végül Konstantinos Nakos mutatta be a Studia Hellenica című kötetet, amely a 2015. évi Byzanz und das Abendland konferencia görög nyelvű előadásaiból készült tanulmányokat tartalmazza.

A Graeca ülésszakok után a konferencia zárásaként – hagyományosan – a diákkonferencia következett.

November 21-én (a konferenciával párhuzamosan) Filippo Ronconi tartott szemináriumot Bizánci könyvkultúra címmel, szerdán pedig tömbösített szeminárium keretében Hermann Harrauer professzor vezetett be újabb érdeklődő hallgatókat a papirológia rejtelmeibe.

A konferenciáról szóló teljes beszámolót lásd: Horváth László, Beszámoló a Byzanz und das Abendland V. nemzetközi konferenciáról (ELTE Eötvös József Collegium – 2016. november 21–24.). Antik Tanulmányok 61 (2017) 143–149; Horváth László, Byzanz und das Abendland / Byzance et l’Occident V. Studia Byzantino-Occidentalia nagy nemzetközi konferencia: 2016. november 21–24. In: Horváth László – Kocsis Teréz (szerk.), ECCE. Eötvös Collegium – Collegiumi Értesítő VI. (2015/2016). Budapest, ELTE Eötvös József Collegium 2018. 134–151; Gózon Ákos, Bizantinológiai és hellén megújulás. Filológiai alapkutatások, görög irodalmak. Élet és Tudomány 2017/8 240–241.

A konferencián elhangzott köszöntők:

Fournier, Éric – Franciaország magyarországi nagykövete

Letsios, Dimitrios – Görögország magyarországi nagykövete

Borhy László – az ELTE BTK dékánja

Haupt Erik Edgár – Magyarország görögországi nagykövete

Egedi-Kovács Emese – az ELTE Eötvös József Collegium tudományos munkatársa

Behr, Heinz-Peter – Németország magyarországi nagykövete

Horváth László – az ELTE Eötvös József Collegium igazgatója

Borghese, Gian Luca – a Budapesti Olasz Kultúrintézet kulturális attaséja

Ludmann Ágnes – az ELTE Eötvös József Collegium Olasz műhelyének vezetője

Bachfischer, Susanne – az Österreichisches Kulturforum igazgatónője

Sára Balázs – az ELTE Eötvös József Collegium Germanisztika műhelyének vezetője

74 előadó (37 külföldi, 37 magyar); 8 plenáris előadás:

Letsios, Dimitrios: The Emperor Heraclius and the Prophet Mohamed – Political Relations and Propaganda during the Early Islamic Conquests

Xanthaki-Karamanou, Georgia: The Reception of Thucydides in Kritobulos: Pericles and Constantine Palaeologus as Models of Leadership

Grévin, Benoît: La correspondance en latin entre Byzance et l’Occident (XIIIe siècle). Vieilles questions et nouvelles pistes

Ronconi, Filippo: Livres et textes entre Syrie-Palestine, Egypte et Italie

Egedi-Kovács Emese: Le cod. Athon. Iviron 463 fut-il conçu dès ses origines pour être bilingue ?

Touati, Huari: Aux sources byzantines de l’enseignement primaire de l’Islam classique

Luzi, Romina: Le voyage du poisson et de l’oiseau dans la Méditerranée

Ghidoni, Andrea: Traits archaïques des littératures médiévales : remarques sur la poétique byzantine dans l’œuvre de Sergei S. Averintsev

Desarbres, Paul-Victor: Chalcondyle, de Byzance à la France de 1577 : l’adaptation de Blaise de Vigenère

Csernus Sándor: Ambitions politiques, propagande et les références à la menaçe turque à l’époque des croisades tardives : Sigismond et les ducs de Bourgogne

Slíz Mariann: The Influence of Dynastic Personal Name Stocks on Name Giving in the 11-14th-Century Hungary

Kiss Sándor: Linguistique du texte et genre littéraire : chronique latine et chanson de geste

Szász Géza: Naissance d’une mode : la route de Hongrie dans les Voyages à Constantinople

Bánki Éva: A kulturális idegenség témája a nyugat-európai lovagregényekben

Majorossy Imre: „Passa aven la mesura“. Bezugspunkte der wahren Lehre in zwei geistlichen Texten des Hochmittelalters

Szabics Imre: Egy magyar királylány Franciaországban és egy francia hercegnő Magyarországon

Németh Linda: Az ember-állat metamorfózis jelenségeinek tipológiai vizsgálata az ófrancia nyelvű irodalmi álomjelenetekben

Schreiner, Peter: Byzanz und die Arpaden. Ungarn als Brücke zwischen Ost und West im Europäischen Mittelalter

Horváth László: König Artus in Griechenland

Gastgeber, Christian: Wie barbarisch ist der Barbarus Scaligeri?

Juhász Erika: Herrschaftsjahre in der Osterchronik

Kötter, Jan-Markus: Interesse an Byzanz? Was abendländische Chronisten vom Osten wissen und überhaupt wissen wollen

Bernard, Floris: Rhythmical Knowledge: Didactic Poetry in Byzantine Education and School Life

Mayer Gyula: Antonio Costanzi da Fano als Epigrammenübersetzer

Zervan, Vratislav: Bemerkungen zu der Einführung in die typologische Denkform in Instituta regularia divinae legis

Akışık, Aslıhan: Negotiating the Hellenic, Roman, and Imperial Legacies of Constantinople in the Fifteenth Century

Farkas Zoltán: Psellos’ Didactic Poem on Medicine

Mészáros Tamás: Antonios Kalosynas on Chalkokondyles

Tóth Anna: Byzantine Sources of St John’s Day

Baán István: Grégoire Palamas et sa doctrine : un débat philosophique et théologique à Byzance et en Occident

Borghese, Gian Luca: Latinoi kai Italoi: l’evoluzione della percezione degli Occidentali a Bisanzio e le sue conseguenze linguistiche dall’ VIII al XIII secolo

Tosi, Renzo: Osservazioni sull’esegesi dei classici greci, dall’antichità a Bisanzio al Rinascimento italiano

Faraggiana, Chiara: Scienza e musica greca nella biblioteca di un dotto bolognese del Cinquecento, Ercole Bottrigari (1531-1612)

Harrauer, Hermann: Security und Papyri

Pavlović, Bojana: Georgios Akropolites und Theodoros Skoutariotes – einige Bemerkungen zu ihren Werken

Popović, Mihailo: The Ecumenical Patriarchate of Constantinople, the Archbishopric of Ohrid and Medieval Hungary

Stojkovski, Boris: Bertrandon de la Broquière on Byzantium and Serbia. Richness and Decline in the Age of Ottoman Conquest of the Balkans

Costanza, Salvatore: Wiehernde Pferde und westlicher Einfluß auf die Divination der Komnenen- und Palaiologenzeit

Manakidou, Flora: Κραδίη δέ οἱ ἔνδον ὑλάκτει: Dogs in the World of Odysseus

Adorjáni Zsolt: Etymologica Callimachea

Buzási Gábor: Emperor Julian’s Hymn to the Sun in Byzantium and the Italian Renaissance

Ekler Péter: Greek and Byzantine Authors and Augustinus Moravus Olomucensis. Part Two

Takács Miklós: Archäologische Daten über Orte an der ungarisch-byzantinischen Grenze des 11.-13. Jahrhunderts

Wawruschka, Celine: Konflikte zwischen sesshaften und nomadischen Bevölkerungen am Fallbeispiel Anatoliens: eine diachrone Analyse

Csiky Gergely: Dark Ages at the Black Sea – Identification of Transport Ceramics from the 8th-9th Centuries in Sinope

Szenthe Gergely: Was ist byzantinisch in dem 8. Jahrhundert im Karpatenbecken

Merva Szabina: Questionable Byzantine Connections of the 9 th-11th-Century Pottery in the Carpathian Basin

Kiss Etele: Visegrád – a „puzzling” Byzantine Fresco Cycle at the Beginnings of Monumental Painting in Medieval Hungary

Borhy László: Die Terminologie spätrömischer Befestigungsanlagen und Befestigungstätigkeit bei Ammian

Sós Gabriella: Apokryphe Gebete und Gebethandschriften von Ungarndeutschen aus dem 19. Jahrhundert

Hufnagel, Silvia: Zwischenbericht „Alt und neu“: Psalmen- und Sagahandschriften

Stieglecker, Maria: Zu deuʃchs ze machen zu merer andacht der ʃweʃtern… Der Klosterneuburger Kodex 845. Eine kodikologische Annäherung

Janz-Wenig, Katrin: Zu deuʃchs ze machen zu merer andacht der ʃweʃtern… Der Klosterneuburger Kodex 845. Eine inhaltliche Annäherung

Radek Tünde: Die deutschsprachigen Handschriften der Weltchronik von Johannes de Utino (†1366) und seiner Fortsetzer im Spiegel der zusätzlichen Einträge

Glassner, Christine: Stephanus Lang, Kirchmeister zu St. Stephan und Kompilator eines lateinisch-deutschen Memento mori

Muka Viktória : Zur Überlieferungsgeschichte von Jacob Bohrs Der geistliche Glückshafen in den Handschriften auf dem Heideboden

Morzé, Irina von: Ein Meißner Rechtsbuch aus Mähren: ÖNB Cod. 14869

Letsios, Dimitrios: Από την αρχαιότητα στο Βυζάντιο και τον Νέο Ελληνισμό – Στοιχεία της ελληνικής ταυτότητας

Volonaki, Eleni: „Ήθος” στις τραγωδίες του Σοφοκλή

Efstathiou, Athanasios: Ο Κωνσταντίνος Μηνάς / Μηνωίδης (Minoide Mynas) και η παράδοση του κειμένου του Αισχίνη

Solti Dóra E.: Τα μεταγενέστερα σχόλια του Αισχίνη και η Αλδίνα του Marc Antoine Muret

Beszkid Judit: Η διττή υπόσταση του Ορφέα ως ήρωα και αφηγητή στα Ορφικά Αργοναυτικά

L. Delbó Katalin: Παρατηρήσεις για την ομιλία του Καλλιδήμου από Τὰ κατὰ Δροσίλλαν καὶ Χαρικλέα

Vachaviolos, Dimitrios: Η ανθενωτική πολιτική ως φιλοτουρκική στάση. Η εκκλησιαστική πολιτική του Δημητρίου Παλαιολόγου στον Μυστρά (1449-1460)

Nakos, Konstantinos: Ο Καζαντζάκης και το Βυζάντιο

Basoukou, Lina: Η Αναφορά στον Γκρέκο του Ν. Καζαντζάκη με την αξιοποίηση της διερευνητικής δραματοποίησης

Pylarinos, Theodosios: Από τη Βουδαπέστη στη Λουντ: Η αλληλογραφία του Δημήτρη Χατζή με τον Αντώνη Μυστακίδη (Μεσεβρινό)

Szidiropulosz Archimédesz: Οι ελληνικές αντιδράσεις στη Βουδαπέστη και στην Αθήνα σχετικά με την Επανάσταση του 1956

Pártay Kata: Figurative Language and the Sublime

Kartalija, Nebojša: Serbia through the Eyes of Contemporary Western Travelers in the Age of Nemanjić Dinasty (1166-1371)

Keresztény Júlia: The Latin and Greek Versions of Saint Alexius’ Legend

Kovács István: Un exemple d’ouvrages pédagogiques de l’époque Paléologue ?

Kovács Dominika: Motifs of the Old-French Vie de Saint Alexis

Horváth Janka Júlia: Un fragment anglonormand du roman Floire et Blancheflor dans le cod. pal. lat. 1971 et recherches sur la composition du manuscrit

A konferencia alatt a hallgatóknak szervezett szemináriumok:

Filippo Ronconi: Byzantine Book-culture

Theodosios Pylarinos: Η ΕΠΤΑΝΗΣΙΑΚΗ ΣΧΟΛΗ

Flora Manakidou: ΕΙΣΑΓΩΓΗ ΣΤΟ ΘΕΟΚΡΙΤΟ: ὁ τῶν βουκόλων ποιητής και οι νεοελληνικές επιδράσεις του

Hermann Harrauer: Einführung in die Papyrologie für Anfänger

Paul-Victor Desarbres: Nourriture et littérature à la Renaissance

Balázs Sára: Fehler als Leitfaden: Opusculum-Handschriften in synoptischer Zusammenstellung

Chiara Fraggiana: La conoscenza della musica e della matematica greca a Bologna nel Cinquecento e il manoscritto greco Bologna, Biblioteca Universitaria, ms. 2048

A konferencia keretében bemutatott kötetek:

Georgia Xanthaki-Karamanou (ed.): The Reception of Antiquity in Byzantium, with Emphasis on the Palaeologan Era. Athens 2014. ISBN: 978-960-02-3007-9. 396 p.

Emese Egedi-Kovács (éd.) : Byzance et l’Occident III. Écrits et manuscrits. (Antiquitas • Byzantium • Renascentia XXII) Collège Eötvös József ELTE, Budapest, 2016. ISBN: 978-615-5371-63-9. 333 p.

Szabics Imre (ford.): Nagylábú Berta, „Magyar királylány” & Parise hercegnő története. XIII. századi francia kalandénekek. ELTE Eötvös József Collegium, Budapest, 2016. ISBN 978-615-5371-64-6. 181 p.

Ágnes Ludmann (ed.): Italia Nostra. Studi fi lologici italo-ungheresi. (Antiquitas • Byzantium • Renascentia XXIII) ELTE Eötvös József Collegium, Budapest, 2016. ISBN: 978-615-5371-65-3. 275 p.

Balázs Sára (Hrsg.): Quelle und Deutung III. Beiträge der Tagung Quelle und Deutung III am 25. November 2015. (EC-Beiträge zur Erforschung deutschsprachiger Handschrift en des Mittelalters und der Frühen Neuzeit, Bd. I.III.). (Antiquitas • Byzantium • Renascentia XXIV) ELTE Eötvös-József-Collegium, Budapest, 2016. [ISSN: 2064-969X]. ISBN: 978-615-5371-67-7. 202 p.

Balázs Sára (Hrsg.): Drei deutschsprachige Handschrift en des Opusculum tripartitum des Johannes Gerson. Synoptische Ausgabe der Fassungen in den Codices StB Melk, Cod. 235, StB Melk, Cod. 570 und Innsbruck, ULB Tirol, Serv. I b 3. (Quelle und Deutung, ECBeiträge zur Erforschung deutschsprachiger Handschrift en des Mittelalters und der Frühen Neuzeit, Bd. II.I.). (Antiquitas • Byzantium • Renascentia XX) Eötvös-József-Collegium ELTE, Budapest, 2016. [ISSN: 2064-969X]. ISBN: 978-615-5371-66-0. 331 p.

Erika Juhász (Hrsg.): Byzanz und das Abendland IV. Studia Byzantino-Occidentalia. (Antiquitas • Byzantium • Renascentia XXI) ELTE Eötvös-József-Collegium, Budapest, 2016. ISBN: 978-615-5371-68-4. 271 p.

Dora E. Solti (ed.): Studia Hellenica. (Antiquitas • Byzantium • Renascentia XV) ELTE Eötvös József Collegium, Budapest, 2016. ISBN: 978-615-5371-69-1. 132 p.

Byzanz und das Abendland / Byzance et l’Occident VI.

Studia Byzantino-Occidentalia, Gallica – Italica – Germanica – Graeca

ELTE Eötvös József Collegium, Budapest 2018. április 16–19.

A konferencia nagy egységeit Éric Fournier (Franciaország), Dimitris Letsios (Görögország) és Elisabeth Ellison-Kramer (Ausztria) nagykövetek nyitották meg. A konferenciát köszöntötték Fréderic Rauser (Francia Intézet), Gian Luca Borghese (Olasz Kultúrintézet) és Regina Rusz (Osztrák Kulturális Fórum) igazgatók, valamint Borhy László, az ELTE rektora is.

A konferenciát megnyitó francia nyelvű előadások (a Gallica–Graeca szekcióban) döntő többségükben a bizánci irodalommal, kultúrával és azok nyugati kölcsönhatásaival foglalkoztak. Ezt a tematikus vonalat vitte tovább a délután záró szekciója, amely a papiruszos forrásokra fókuszált. A görög nyelvű, kései papiruszokat feldolgozó tematikus blokk már a Graeca szekciók sorát nyitotta, melynek előadói az Eötvös József Collegium Byzantium Központjának kutatói, illetve támogatói voltak. Az új egység előtt Elisabeth Ellison-Kramer, az Osztrák Köztársaság magyarországi nagykövete mondott köszöntőt. Hermann Harrauer professzor, az Osztrák Nemzeti Könyvtár Papiruszgyűjteménye korábbi igazgatójának nyitóelőadása (Emanzipation in Papyri) és Claudia Kreuzsaler, a Papiruszgyűjtemény munkatársának előadása (Die Aufhebung der tutela mulierum und das ius liberorum in den nachkonstantinischen Papyri) után Berkes Lajos (Humboldt-Universität zu Berlin) következett (Greek Scribes and Administration in 8th-Century Egypt), majd öt ELTE-s hallgató (akik közül Horváth Janka Júlia, Keresztény Júlia, Juhász Daniella és Kovács István az Eötvös József Collegium Bollók János Klasszika-filológia műhelyének is tagjai) prezentálta az általuk gondozott kiadatlan dokumentáris papiruszokkal kapcsolatos legújabb eredményeket.

A Byzantium Központhoz kötődő kutatások bemutatása a keddi napon elsősorban történeti tárgyú előadásokkal folytatódott. A nyitóelőadás előtt Bálint Csanád akadémikus, a Magyar Bizantinológiai Társaság akkori elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd Peter Schreiner, a Kölni Egyetem professor emeritusának plenáris előadását (Anna von Frankreich [1180] oder Anna von Ungarn [1272]: Zum illustrierten Brautgedicht im Vaticanus gr. 1851) elnökölte. A Szerb Tudományos Akadémia kutatója, a legutóbbi nemzetközi bizantinológiai kongresszus egyik főszervezője, Srđan Pirivatrić (The Translatio of the Relics of St John of Rila from Serdica to Esztergom and back. Some Observations on the Historical Context of a furtum sacrum) mellett az athéni Kapodistrias Egyetem bizantinológusa (Salvatore Costanza: Die Reise des Johannes VIII Palaiologos nach Ungarn laut Francesco Filelfo und anderen Quellen) és a Mainzi Johannes Gutenberg Egyetem fiatal kutatója is (Laura Borghettti: Hoffnung und Enttauschung einer Quelle. Die Vita des heiligen Gregorios Dekapolites und seine Reisen zwischen Ost und West) előadott.

A Graeca előadások a konferencia 3. napján is folytatódtak: Takács Miklós, az MTA BTK kutatójának vetítőképes előadása (Kontroversen in der Geschichte der Stadt Sirmium zwischen 568 und 1180) után Rózsa Márton (ELTE) a XII. századi bizánci leveleket vizsgálta új nézőpontból, Horváth László, a konferencia főszervezője (ELTE, Eötvös Collegium) pedig egy népszerű érvelési formának a bizánci szónoklattani kézikönyvekben való előfordulását vizsgálta (A Popular Example of extra orationem Argument in Byzantine Rhetorical Handbooks. Invention and beyond). A szekciót Borhy László, az ELTE rektorának előadása (Rudimenta fundamentorum: Bemerkungen zu spätrömischen Befestigungsmasnahmen in Pannonien) zárta.

A délelőtt záró rendezvénye a jelképes és hagyományosnak mondható hallgatói szekció volt, melynek keretében a Bollók János Klasszika-filológia műhely hat tagja (Horváth Janka Júlia, Kovács Dominika, Farkas Flóra, Juhász Daniella, Molnár Zalán és Kovács István) mind szakmai, mind nyelvi (francia, angol, német) szempontból rendkívül igényes előadással lépett a nemzetközi hallgatóság elé.

A nap végén a konferencia résztvevői Zsoldos Endre (MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont) és Ekler Péter (OSZK) vezetésével megtekinthették az Országos Széchényi Könyvtár új impozáns kiállítását (Regiomontanus 550), majd a tavalyi konferencia germanista és bizánci tárgyú előadásaiból készült két kötet bemutatására került sor ugyanott. Az eseményt Regina Rusz, az Osztrák Kulturális Fórum igazgatónője nyitotta meg.

A konferenciával párhuzamosan Hermann Harrauer és Claudia Kreuzsaler – szintén a hagyományok jegyében – papirológiai szemináriumokat tartott az érdeklődő hallgatóknak, akik újabb kiadatlan papiruszok publikálására kaptak lehetőséget.

A Fonti ed interpretazioni című olasz ülésszakot Gian Luca Borghese, a Budapesti Olasz Kultúrintézet megbízott igazgatójának, és Ludmann Ágnes, az Eötvös Collegium Olasz műhely vezetőjének üdvözlő szavai után Renzo Tosi Proverbi e cinema. Alcuni esempi című plenáris előadása nyitotta meg. Az olasz ülésnapot Monica Bini, a Bolognai Tudományegyetem oktatójának Breve storia del libro nell’antichità romana című, hallgatóknak szóló szemináriuma egészítette ki, amely a könyv születésébe nyújtott betekintést.

A VI. Byzanz und das Abendland-konferencia csütörtöki zárónapján – a Hellenica-szekcióval párhuzamosan – a Collegium Paepcke–Borzsák-kabinetjében került sor a 2013-as indulása óta immár ötödik, Quelle und Deutung elnevezésű germanisztikai paleográfiai–kodikológiai szakmai eszmecserére. A rendezvényt a szakmai program előestéjén az Országos Széchényi Könyvtárban tartott – Regina Rusz, az Osztrák Kulturális Fórum igazgató asszonya által megnyitott – könyvbemutató vezette fel. A kollokviumonon (Christine Glaßner, Maria Stieglecker, Katrin Janz-Wenig és Sára Balázs elnöklése mellett) egyenként 25 perces referátumokban összesen kilenc előadó: filológus, irodalomtörténész, történész és művészettörténész (az ÖAW Institut für Mittelalterforschung, Abteilung Schrift- und Buchwesen öt osztrák tudományos munkatársa és négy hazai középkorász) számolt be a XIV–XVIII. századi német nyelvű kéziratok kutatásában elért újabb eredményeiről.

A hatodik alkalommal megrendezett Byzanz und das Abendland nemzetközi konferencia negyedik alkalommal adott otthont a magyarországi újgörög tanulmányok szempontjából kiemelkedő jelentőségű görög napnak, amelynek során görög nyelvű előadások hangzottak el bizánci és újgörög témakörökből.

A szekciónyitó plenáris előadáson Vasileios Katsaros, a thessaloniki Aristotelés Egyetem nyugalmazott professzora Thessaloniki és Konstantinápoly kapcsolatát elemezte a XIII. századi Palaiologos reneszánsz idején, és betekintést nyújtott az ezzel kapcsolatos, kiadás előtt álló episztolográfiai korpuszba, valamint az eredeti kéziratokba is. Az újgörög tárgyú előadások sorát Dimitrios Letsios tudományos kutató, budapesti görög nagykövet nyitotta a modern görög nemzeti identitás tartalmának XIX. századi változásairól, valamint Bizánc és az újgörög nemzettudat kapcsolatáról szóló előadásával.

A konferenciáról szóló teljes beszámolót lásd: Horváth László, Beszámoló a Byzanz und das Abendland VI. (ELTE Eötvös József Collegium – 2018. április 16–19.) konferenciáról. Antik Tanulmányok 62 (2018) 281–289; Horváth László, Byzanz und das Abendland / Byzance et l’Occident VI. Studia Byzantino-Occidentalia. Nemzetközi konferencia: 2018. április 16–19. In: Kocsis Teréz – Szabó Edit Zsuzsanna – Juhász Daniella (szerk.), ECCE. Eötvös Collegium – Collegiumi Értesítő VIII. (2017/2018). Budapest, ELTE Eötvös József Collegium 2021. 115–131.

A konferencián elhangzott köszöntők:

Horváth László – az ELTE Eötvös József Collegium igazgatója

Fournier, Éric – Franciaország magyarországi nagykövete

Letsios, Dimitris (2) – Görögország magyarországi nagykövete

Elisabeth Ellison-Kramer – Ausztria magyarországi nagykövete

Borhy László – az ELTE BTK dékánja

Rauser, Fréderic – a Budapesti Francia Intézet igazgatója

Regina Rusz – az Österreichisches Kulturforum igazgatónője

Egedi-Kovács Emese – az ELTE Eötvös József Collegium tudományos munkatársa

Bálint Csanád – MTA BTK Régészeti Intézet; a Magyar Bizantinológiai Társaság elnöke

Borghese, Gian Luca – a Budapesti Olasz Kultúrintézet kulturális attaséja

Ludmann Ágnes – az ELTE Eötvös József Collegium Olasz műhelyének vezetője

59 előadó (27 külföldi, 32 magyar); 4 plenáris előadás:

Grévin, Benoît: Un corpus de source en mouvement : les relations diplomatiques du royaume de Sicile avec la Hongrie, les Balkans et Byzance sous Frédéric II et Conrad IV (1220-1254)

Ronconi, Filippo: L’« Esprit reste dans le ciel » ? Une proposition sur la procession du saint Esprit selon le pape Zacharie (sur la base d’un détail inédit du Vat. gr. 1666)

Egedi-Kovács Emese: Barlaam et Josaphat : une oeuvre de compilation

Desarbres, Paul-Victor: « Vous vouliez nous envoyer à Constantinople ? » : la croisade et ses détournements chez Blaise de Vigenère (1523-1596)

Odorico, Paolo: La rhétorique de la sainteté

Kiss Sándor: Progression textuelle et articulation du récit dans La Conquête de Constantinople de Villehardouin

Ghidoni, Andrea: Saint Théodore, Saint Georges, Digénis Akritas, Aiol : types et motifs héroïques qui traversent la Méditerranée et l’Europe

Luzi, Romina: L’émergence du narrateur dans les romans paléologues

Szász Géza: Comment lire le récit de voyage médiéval ? Analyse du corpus de Hongrie

Ellison Kramer, Elisabeth: Ouverture de la session de « Papyrologie »

Harrauer, Hermann: Emanzipation in Papyri

Kreuzsaler, Claudia: Die Aufhebung der tutela mulierum und das ius liberorum in den nachkonstantinischen Papyri

Berkes Lajos: Greek Scribes and Administration in 8th-Century Egypt

Horváth Janka Júlia: P.Prag. Gr. IV 83 – Bürobedarf?

Keresztény Júlia: P.Prag. Gr. III 592 – Accounts about a (Clerk’s) Honorarium

Juhász Daniella: P.Prag. Gr. II 243 – Brief des Petbes an Stephanos

Kiss Balázs: P.Prag. III 95b – Contextualization of P. Prag. III 95b by Palaeographical Evidences and the Taxationsystem of Early Roman Egypt

Kovács István: P.Prag. Gr. I 51 – Fragment of a Tax Census from the 8th-Century

Harrauer, Hermann: Zusammenfassung

Schreiner, Peter: Anna von Frankreich (1180) oder Anna von Ungarn (1272): Zum illustrierten Brautgedicht im Vaticanus gr. 1851

Pirivatrić, Srđan: The Translatio of the Relics of St John of Rila from Serdica to Esztergom and back. Some Observations on the Historical Context of a furtum sacrum

Costanza, Salvatore: Die Reise des Johannes VIII Palaiologos nach Ungarn laut Francesco Filelfo und anderen Quellen

Borghetti, Laura: Hoffnung und Enttäuschung einer Quelle. Die Vita des heiligen Gregorios Dekapolites und seine Reisen zwischen Ost und West

Pavlović, Bojana: Bürgerkriege in Byzanz im 14. Jahrhundert: Propaganda und die „Kämpfe der Schreibfeder”

Zervan, Vratislav: Kritische Bemerkungen zu den Briefen Karls des IV. an Stefan Dušan und an Ioannes V. Paleologos

Diószegi Szabó Pál: Exile into the Church? – Two Edicts Concerning Right of Asylum of Premeditated Murderers by Constantine VII Porphyrogennetos

Tóth Anna: Dēmos, dēmoi and dēmotai. The Role of the Circus Factions in Organizing Civic Life in Early Byzantium

Ekler Péter: George of Trebizond and Astronomical Works

Juhász Erika: Die Propheten in der Osterchronik

Tosi, Renzo: Proverbi e cinema. Alcuni esempi

Vígh Éva: Favola esopica fra Medioevo e prima età moderna

Falvay Dávid: Novità su un codice italiano bizantino di Budapest (ELTE EK Cod. Ital. 3)

Borghese, Gian Luca: La legge e il canone a Bisanzio sotto Leone VI: un caso specifico di disapplicazione con il sostegno del patriarca di Roma

Ertl Péter: Per le fonti poetiche e scientifiche del De remediis petrarchesco

Takács Miklós: Kontroversen in der Geschichte der Stadt Sirmium zwischen 568 und 1180

Rózsa Márton: The Value of Office Holding in the Twelfth-century Byzantine Letters

Horváth László: A Popular Example of extra orationem Argument in Byzantine RhetoricalHandbooks. Invention and beyond

Borhy László: Rudimenta fundamentorum: Bemerkungen zu spätrömischen Befestigungsmaßnahmen in Pannonien

Horváth Janka Júlia: Phlorios kai Platzia-Phlora : un récit romanesque français ressuscité à la Principauté de Morée

Kovács Dominika: Contributions to the Symbolics of the Saint Alexis Legend

Farkas Flóra: Tractatulus de chorea, cancionibus, instrumentis musicis: Paul Wann und die Antitanz-Literatur

Juhász Daniella: Ὁ πόλεμος τῆς Τρῶαδος: der griechische Trojaroman

Molnár Zalán: The Concept of synbebêkos in the Sophistical Refutations

Kovács István: L’introduction de l’oeuvre Epitome rerum ab Ioanne et Manuele Comnenis gestarum de Jean Cinname

Stieglecker, Maria: Schlüssel zur Handschrift. Wo schrieb Johannes von Speyer seine Bücher?

Janz-Wenig, Katrin: „Schaffen und Nachahmen”. Formen der Neukontextualisierung im ausgehenden Mittelalter am Beispiel eines volkssprachlichen Predigtkorpus

Glassner, Christine: Colligite fragmenta ne pereant. Bemerkungen zur (germanistischen) Fragmentenforschung

Katona Tünde: Die Ganzheit des Fragments. Gedanken zu Stammbüchern und Stammbucheinträgen

Cermann, Regina: Die deutschen Handschriften des Fondo Rossiano der Biblioteca Apostolica Vaticana

Bartz, Gabriele: Der Erfurter Judeneid – ein chimärenhaftes Dokument

Berzeviczy Klára: Bild und Text. Eine Luther-Darstellung aus dem Jahre 1817

Bódai Dalma: Quellen und Methoden der Netzwerkforschung am Beispiel von György Thurzós Schreibkalender

G. Molnár Péter: Das vagabuch. Felix Fabris Reisebeschreibungen in Kalocsa und Dessau

Katsaros, Vasileios: Το υπόβαθρο του πολιτιστικού κλίματος στην επικοινωνία Βυζαντίου και Θεσσαλονίκης κατά την πρώιμη Παλαιολόγεια „Αναγέννηση” (τέλη 13ου-αρχές 14ου αι.)

Letsios, Dimitris: „Βυζαντινή ιδέα” – „Μεγάλη ιδέα” Ο „κόσμος του Νεοέλληνα” κατά την εποχή συγκρότησης του Νέου Ελληνικού Κράτους

Nakos Konstantinos: Η Ήπειρος του Ανδρέα Μήτσου

Solti Dóra E.: Ο σχηματισμός του Corpus Aeschineum κατά την πρώιμη βυζαντινή περίοδο

Basoucou, Lina – Papadopoulos, Simos: Ευριπίδου Άλκηστις από το Θέατρο των Vivi (2011): Σκηνικοί προβληματισμοί και προσεγγίσεις

L. Delbó Katalin: Ένα θυμιατήρι από τον 12ο αιώνα – αντικείμενο μιας ξεχωριστής συνάντησης της μυθιστοριογραφίας με την εικαστική τέχνη

A konferencia alatt a hallgatóknak szervezett szemináriumok:

Hermann Harrauer – Claudia Kreuzsaler: Papyrologisches Praktikum I.

Hermann Harrauer – Claudia Kreuzsaler: Papyrologisches Praktikum II.

Hermann Harrauer: Papyrologisches Praktikum III.

Hermann Harrauer: Papyrologisches Praktikum IV.

Paul-Victor Desarbres : L’ironie de Rabelais : présentation de l’œuvre et discussion sur la traduction hongroise de Faludy

Monica Bini: Breve storia del libro nell’antichità romana

Filippo Sedda: Introduzione a Classical Text Editor (CTE)

Balázs Sára – Karl-Heinz Keller: Paläographie-Forschungsseminar für Germanisten

A konferencia keretében bemutatott kötetek:

Emese Egedi-Kovács (éd.) : Byzance et l’Occident IV. Permanence et migration. (Antiquitas • Byzantium • Renascentia XXXIV) Collège Eötvös József ELTE, Budapest, 2018. ISBN: 978-615-5371-63-9. 280 p.

Balázs Sára (Hrsg.): Quelle und Deutung IV. Beiträge der Tagung Quelle und Deutung IV am 23. November 2016. (EC-Beiträge zur Erforschung deutschsprachiger Handschrift en des Mittelalters und der Frühen Neuzeit, Bd. I.IV.). (Antiquitas • Byzantium • Renascentia XXXIII) ELTE Eötvös-József-Collegium, Budapest, 2018. [ISSN: 2064-969X]. ISBN: 978-615-5371-90-5. 243 p.

Erika Juhász (Hrsg.): Byzanz und das Abendland V. Studia Byzantino-Occidentalia. (Antiquitas • Byzantium • Renascentia XXXII) ELTE Eötvös-József-Collegium, Budapest, 2018. ISBN: 978-615-5371-91-2. 187 p.

Byzanz und das Abendland / Byzance et l’Occident VII.

Studia Byzantino-Occidentalia, Gallica – Italica – Germanica – Graeca

ELTE Eötvös József Collegium, Budapest 2019. november 25–28.

A konferencia társszervezője magyar részről a Magyar Bizantinológiai Társaság (http://mbt.eotvos.elte.hu/), nemzetközi részről az Université Rennes 2, és a Serbian Academy of Sciencies and Arts Institute for Byzantine Studies voltak.

A konferencia hétfő délelőtti Gallica–Graeca szekcióját Christine Ferlampin-Acher plenáris előadása nyitotta meg (Les amours des nièces de Morgane dans Perceforest [livre V] : la mise en scène du désir), amelyben a Rennes-i egyetem professzora többek között a francia és bizánci regények közötti érdekes párhuzamokra is rávilágított. Az előadást követő ülésszakon elsősorban paleográfiai tárgyú valamint diplomácia-történeti előadások hangzottak el, míg a délutáni ülésszakokon elsősorban az irodalmi és történeti kérdések vizsgálata került előtérbe. Az ülésszakok után a rendezvény a Francia Intézetben folytatódott, ahol a Byzantium Központ két újabban megjelent francia-görög tárgyú kötetének bemutatójára került sor (Byzance et l’Occident V. Ianua Europae, éd. Emese Egedi-Kovács, Collège Eötvös József ELTE, 2019; Horváth László: Az Öreg lovag, ELTE Eötvös József Collegium, Budapest, 2018). A köteteket Christine Ferlampin-Acher, Benoît Grévin és Egedi-Kovács Emese ismertette. A kedd délelőtti és délutáni ülésszakokat a konferencia szervezői a 2017-ben elhunyt Szabics Imre emlékének szentelték, amelyen – Professzor úr utolsó kutatásaihoz igazodva – az udvari irodalmi témák mellett francia-görög/bizánci vonatkozású előadások is elhangzottak

A konferencia második napjának délutánján szervezett Fonti ed interpretazioni című ülésszak helyszíne ezúttal az Eötvös Collegium volt. A Budapesti Olasz Kultúrintézet megbízott igazgatója, Gian Luca Borghese nyitotta meg és köszöntötte az italianista rész-rendezvényt. Renzo Tosi, a Bolognai Egyetem professzora tételesen számba vette a klasszikus nyelvek tanulásának módszertani és intézményes nehézségeit, valamint az olasz oktatási törvények és iskolareformok következtében az elmúlt négy évben előidézett változásokat.

Az ülésszak zárásaként Andrea Ghidoni (Università degli Studi di Macerata) 2018-ban kiadott L’eroe imberbe (Edizione dell’Orso, Alessandria, 2018) című monográfiáját mutatta be Ludmann Ágnesnek, az ülésszak szervezőjének közreműködésével.

A középkori és koraújkori német nyelvű kéziratok kutatásának legújabb eredményeit bemutatni hivatott, önálló germanisztikai kodikológiai-paleográfiai szekciót (Forrás és értelmezés / Quelle und Deutung VI.) november 27-én Ulrike Köhler osztrák helyettes nagykövet köszöntője nyitotta a Collegium dísztermében. A Byzanz und das Abendland / Bizánc és a Nyugat-konferenciasorozat Germanica-ülésszakán ezúttal tizennégy osztrák és magyar előadó számolt be aktuális kutatásainak legújabb eredményeiről.

A rendezvénysorozatban különösen fontos szerep jut és jutott ezúttal is az Osztrák Tudományos Akadémia Középkori Intézete Kéziratkutató Osztályának (ÖAW Institut für Mittelalterforschung, Abteilung Schrift- und Buchwesen), mely évente öt előadóval színesíti a rendezvény tematikus palettáját. Magyar részről ezúttal az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az Eötvös Collegium, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem egy-egy előadóját köszönthettük, a Collegium Germanisztika műhelyét pedig a jelenleg hét főből álló Opusculum-kutatócsoport közös referátuma képviselte.

Az előző évi szakmai eszmecsere előadásainak anyagából készült új konferenciakötetek bemutatójára ezúttal a Collegium dísztermében került sor; a Quelle und Deutung V.-kötetet Sára Balázs, a Germanisztika műhely vezetője és az Opusculum-kutatócsoport szakmai koordinátora méltatta.

A Germanica-program keretében – két korábbi, e témában szervezett kurzust követően – november 26-án – Katrin Janz-Wenig, az osztrák akadémiai kéziratosztály tudományos munkatársa vezetésével a Padova, Biblioteca Universitaria, Ms. 711-es jelzetű passióelmélkedés-szöveg tervezett kiadása kapcsán hosszabb munkaülésre került sor a Germanisztika műhelyben; november 27-én és 28-án pedig Bevezetés a régebbi német kéziratok paleográfiájába címmel Christine Glaßner tanárnő tartott újabb szemináriumot az érdeklődő hallgatóknak.

November 26-án reggel – hagyományainknak megfelelően – Peter Schreiner, a Kölni Egyetem professor emeritusának plenáris előadásával (Liaisons dangereuses. Die Ehe zwischen Anna von Ungarn und Andronikos Palaiologos [1272] im Spannungsfeld der Mitelmeermächte) vette kezdetét a kifejezetten bizantinológiai tárgyú előadások sorozata. A következő két szekció az Eötvös József Collegium hivatalos együttműködő partnere, a Szerb Tudományos Akadémia Bizantinológiai Intézete és az Eötvös Collegiumban működő Byzantium Központ bizantinológus kutatóiból állt össze. A szerb intézet a Magyar Bizantinológiai Társaság és az Université Rennes 2 mellett 2019-től társszervezője is a Byzanz und das Abendland konferenciasorozatnak. A két szekció előadói elsősorban a bizánci történelem, történetírás kutatói; a jelen konferencián is ilyen tárgyú előadásokkal szerepeltek.

A szerdai napot Ulrike Köhler (Budapesti Osztrák Nagykövetség, Elisabeth Ellison-Kramer nagykövet asszony helyettese) majd Isabel Grimm-Stadelmann (Bayerische Akademie der Wissenschaften) plenáris előadása nyitotta meg. A professzorasszony a bizánci orvoslás jelenleg legismertebb kutatójaként a kéziratos forrásokban rejlő kiaknázatlan lehetőségekről nyújtott rendkívül érdekfeszítő áttekintést. A délelőtt folyamán a bizánci gondolkodás, mágia

és jog világába is betekintést nyerhettünk, de fontos magyar vonatkozású előadásokat is hallhatott az érdeklődő közönség. A délután folyamán újabb diplomácia-, társadalom- és kultúrtörténeti adatokkal gazdagodhatott a hallgatóság. A Graeca ülésszak végén a Byzantium Központban alapvető célként megfogalmazott forráskutatások szellemében papiruszon fennmaradt szövegeket feldolgozó előadások hangzottak el. Zárásképpen Horváth László, az ELTE Eötvös József Collegium igazgatója, a Byzantium Központ vezetője beszélt Hypereidés egyik papiruszon előkerült beszédének datálásáról (Datierung der Rede „Für Euxenippos“).

November 27-én este a Germanica-ülésszakkal közös könyvbemutatót nyitott meg Robert Sereinig, az Osztrák Kulturális Fórum kulturális tanácsosa, igazgatóhelyettese. Ez alkalomra jelent meg a 2018 áprilisában rendezett Byzanz und das Abendland VI. konferencián elhangzott bizantinológiai tárgyú előadásokból szerkesztett kötet. A könyvet Salvatore Costanza ismertette.

A görög nyelvű szekciót Dimitrios Letsios bizantinológus kutató, Görögország magyarországi nagykövetének plenáris előadása nyitotta meg. Az előadás a közép-bizánci kor nemzetiségi viszonyait, valamint a Bizánci birodalmat érintő népmozgások kérdéseit tárgyalta. Ezt követték az újgörög tárgyú majd a kézirati hagyományozódással foglalkozó előadások.

2019-ben sem maradt el a konferencia záró (és egyik legfontosabb) eseménye, a fiatal kutatók minikonferenciája. Az Eötvös Collegiumhoz kötődő ifjú tehetségeken kívül fiatal francia és szerb kutatók is előadtak az ülésszakon.

A Byzanz und das Abendland konferenciasorozat ismertségét/elismertségét mutatja, hogy a 2019-es konferenciáról szóló ismertetés a Nemzetközi Bizantinológiai Szövetség (Association Internationale des Études Byzantines) hírlevelében is helyet kapott: https://us17.campaign-archive.com/?u=719696e03a73ee3361188422f&id=819ef2e645.

A konferenciáról szóló teljes beszámolót lásd: Horváth László, Beszámoló a Byzanz und das Abendland VII. konferenciáról (ELTE Eötvös József Collegium – 2019. november 25–28.). Antik Tanulmányok 64 (2020) 141–148; Horváth László, Byzanz und das Abendland / Byzance et l’Occident. Bizánc és a Nyugat VII. nagy nemzetközi konferencia: november 25–29. In: Juhász Daniella (szerk.), ECCE. Eötvös Collegium – Collegiumi Értesítő IX. (2018/2019). Budapest, ELTE Eötvös József Collegium 2022. 96–107. ill. 146–150.

A konferencián elhangzott köszöntők:

Andréani, Pascale – Franciaország magyarországi nagykövete

Hamar Imre – az ELTE rektorhelyettes

Ferlampin-Acher, Christine – Université Rennes 2

Pirivatrić, Srđan – Serbian Academy of Sciences and Arts, Institute for Byzantine Studies

Egedi-Kovács Emese – az ELTE Eötvös József Collegium tudományos munkatársa

Horváth László – az ELTE Eötvös József Collegium igazgatója

Todorov, Ivan – Szerbia magyarországi nagykövete

Borghese, Gian Luca – a Budapesti Olasz Kultúrintézet kulturális attaséja

Ludmann Ágnes – az ELTE Eötvös József Collegium Olasz műhelyének vezetője

Letsios, Dimitrios – Görögország magyarországi nagykövete

84 előadó (34 külföldi, 50 magyar); 5 plenáris előadás:

Ferlampin-Acher, Christine: Les amours des nièces de Morgane dans Perceforest (livre V) : la mise en scène du désir

Egedi-Kovács Emese: Rapport entre les rubriques et les miniatures (cod. athon. Iviron 463)

Ronconi, Filippo: Le dossier hagiographique des saints Cyr et Jean entre Orient et Occident : quelques précisions manuscriptologiques

Grévin, Benoît: Conceptualiser le Grec et la « nation grecque » dans l’Italie du XIIIe siècle (1190-1290). L’apport de l’ars dictaminis (sources théoriques et pratiques)

Drocourt, Nicolas: Le cheval, animal diplomatique entre Byzance et l’Occident (IXe-XIIIe s.)

Kiss Sándor: Perceval de Chrétien de Troyes : une éducation sentimentale

Seláf Levente: La ville de Sicambre dans le Roman de Buscalus

Desarbres, Paul-Victor: L’épopée de Jacques de Vintimille (ca. 1512-1582), un Byzantin adopté en France

Ghidoni, Andrea: L’initiation de Digenis Akritas : essai anthropo-littéraire

Luzi, Romina: Le sentiment anti-latin dans quelques romans vernaculaires

Csákó Judit: La Descriptio Europae Orientalis et ses rapports avec la tradition historique hongroise

Nonveiller, Elena: Du solstice d’été à la Saint-Jean : persistance de rites saisonniers païens dans le christianisme oriental et occidental

Palágyi Tivadar: À la recherche des origines de la littérature nationale : Digénis Akritas vs. Chanson de Roland

Korompay Klára: Bárczi Géza szerepe a hazai romanisztikában

Csernus Sándor: A saumur-i találkozásra nem került sor? Hitelesség versus fikció Joinville könyvében

Szász Géza: Ember- és társadalomkép a középkori francia útleírásokban

Egedi-Kovács Emese: Ófrancia Barlám-regény történeti és társadalmi kontextusa Bizáncban

Horváth László: Ófrancia regény ógörög versben

Mészáros Tamás: Franciaország és a franciák egy XV. századi bizánci történetíró szemszögéből

Képes Júlia: Saját versek vagy fordítások? Petrarca néhány szonettjének továbbélése a reneszánsz költészetben

Majorossy Imre: „Szép madarat röptetett / boldogságot hirdetett,” Megjegyzések a Mönch Felix francia előzményeihez és magyar fordításához

Németh Linda: Az ófrancia nyelvű irodalmi álomjelenetek útvesztői

Kalmár Anikó: Antik motívumok Aucassin és Nicolette történetében

Schreiner, Peter: Liaisons dangereuses. Die Ehe zwischen Anna von Ungarn und Andronikos Palaiologos (1272) im Spannungsfeld der Mittelmeermächte

Pirivatrić, Srđan: The Translatio of the Relics of St John of Rila from Serdica to Esztergom and Back. Some New Observations on a furtum sacrum

Mészáros Tamás: Once again on The Life of Chalkokondyles

Pavlović, Bojana: Prophezeiungen und Träume im Geschichtswerk des Nikephoros Gregoras

Juhász Erika: Das Verhältnis der Christianike Topographia des Kosmas Indikopleustes zum Chronicon Paschale

Komatina, Predrag: The Kangar of De administrando imperio and the Hungarian Tradition

Tóth Iván: Characterisation in Kritoboulos’ Syngraphē historiōn: Some Preliminary Observations

Bojanin, Stanoje: The Penitential Nomokanon of the Goražde Prayer Book (1523) in the World of Printed and Manuscript Books

Tosi, Renzo: Il liceo classico in Italia: peculiarità e prospettive

F. Molnár Mónika: La frontiera europea di Bisanzio e dell’Impero Ottomano in fonti italiane

Falvay Dávid: Per l’edizion critica delle Meditationes Vitae Christi in volgare

Ghidoni, Andrea: L’ eroe imberbe. Breve introduzione alla monografia

Köhler, Ulrike Eröffnung

Grimm-Stadelmann, Isabel: Byzanz und das Abendland – Heilkunde im Dialog

Zervan, Vratislav: War für die Byzantiner in der spätbyzantinischen Zeit die Existenz einer zweiten / anderen Oikumene denkbar?

Kiss Etele: « À la recherche de l’intégralité perdue » – la tournure de la culture des Comnènes vers l’ouest au temps de l’impératrice Irène/Piroska

Costanza, Salvatore: Ungarn, Byzantinische Welt und Türkenkrieg in den Episteln von Francesco Filelfo (1398-1481)

Tóth Anna: Gipsies, Seers, Bear Trainers and other Magical Specialists in Byzantium

Diószegi Szabó Pál: Edict of Emperor Manuel I. Komnenos Concerning the Right of Asylum (1166)

Stojkovski, Boris: Remarks on the Serbian Foreign Policy in the Age of Despot Stefan Lazarević

Ekler Péter: Ptolemy, Georgius Trapezuntius and Johannes Regiomontanus

Rózsa Márton: A Long Dispute on a Little Orchard: the Social Aspects of a Case from the Chartulary of the Monastery of Saint Paul on Mount Latros

Stojsavljević, Radislav: Extreme Climate Events in Medieval Byzantium from Historical Sources

Polymeri, Evi: Geographical and Physical Outline of Epirus Nova Eparchy through the Early Byzantine Period (4th Century) to the 9th Century

T. Mihálykó Ágnes: Liturgical Healing in Late Antique Egypt

Láda Csaba: Immigration to Hellenistic Egypt

Mayer Gyula: Beobachtungen zur Jugurthalücke

Horváth László: Datierung der Rede „Für Euxenippos“

Janz-Wenig, Katrin – Stieglecker, Maria – Theisen, Maria: Ein Kodex, zwei Städte, drei Königreiche: ÖNB, Cod. 2828 und der Versuch einer Einordnung

Janz-Wenig, Katrin – Kukri Márta – Révfalusi Éva – Vargyas Anna – Van Waarden Franciska – Weszergom András: Hye nach volgt ain schön vorred des passions. Eine deutschsprachige Passionsbetrachtung aus dem 16. Jahrhundert in der Sammelhandschrift Padova, Biblioteca Universitaria, Ms. 711

Glassner, Christine: Bemerkungen zu den deutschsprachigen Professurkunden des 15. Jahrhunderts im Benediktinerstift Melk

Katona Tünde: …ob man sich … Stammbücher zulegen müsse. Ein früher Essay von Theodor Lebrecht Pitschel über die Stammbücher (1743)

Cermann, Regina: Ohne Anfang und Ende: Zu dem fragmentarischen Andachts- und Gebetbuch Hs. 102/3 in der Stiftsbibliothek St. Paul im Lavanttal

Berzeviczy Klára: Der Nachlass eines Zipser Dichters. Ein erster Überblick

G. Molnár Péter: Euer Maÿestät! – Die Korrespondenz zwischen dem Kaiser und der Nonne

Kukri Márta: Zur Intention der Zusammenstellung des St. Pöltener Codex 66 anhand der philologischen Untersuchung eines Traktats und eines Beichtspiegels

Letsios, Dimitrios: Μετακινήσεις πληθυσμών στην μεσοβυζαντινή περίοδο – Θρησκευτικές συγκρούσεις, μετανάστευση και δημογραφικές αλλαγές

Nakos Konstantinos: Προεισαγωγικά στα ελληνικά αρχεία του χωριού Νίκος Μπελογιάννης της Ουγγαρίας

Dermitzoglou, Georgios: Τα ταφικά μνημεία του Κοιμητηρίου της Ανάστασης Πειραιά και οι αναφορές τους στην ελληνική αρχαιότητα

Poulida, Aglaia: Εγνατία Οδός: ένας πολιτιστικός δρόμος από τη Δύση στην Ανατολή

L. Delbó Katalin: Παρατηρήσεις σχετικά με την πρόσληψη του μυθιστορήματος «Τα κατά Δροσίλλαν και Χαρικλέα» του Νικήτα Ευγενειανού

Glaser Tamás: Έλληνες, Ρωμιοί, Γραικοί και Graeci μεταξύ Ανατολής και Δύσεως από το ύστερο Βυζάντιο ως τις παραμονές του Εικοσιένα

Volonaki, Eleni: Η γυναίκα πρωταγωνίστρια σε δίκες φόνου στην αρχαία Αθήνα: Ρητορική και νομικά ζητήματα

Solti Dóra Eszter – Efstathiou, Athanasios: Ζητήματα της πρώιμης χειρόγραφης παράδοσης του Αισχίνη

Morcel, Morgan: Nouvelle prise sur Constantinople : fantasme de la deuxième Rome chez les intellectuels français du moment 1940-1960

Horváth Janka Júlia: Entre roman et hagiographie : la fi gure de l’évêque Héliodore dans le Synaxaire de Constantinople

Čičić, Natasja: Transcending Borders – Initiation of the Hero in the Epic Romance Digenis Akritas

Kovács István: La politique extérieure byzantine sous le règne de Manuel Ier Comnène

Szücs Adél: “At the age of ten, and clad in yellow robes, soon after this, I was Little Bear to the Brauronian Artemis” – Interpretations to the Cult of Artemis at Brauron

Rédey-Keresztény Júlia: Texts and Textiles – The Displays of the Representation of Power in the Court of Sigismund August II (1520-1572)

Csordás Zsuzsanna: Renaissance und Renascences? Die Frage der antiken Kunst im 10. Jahrhundert durch den Pariser Psalter

Juhász Daniella: Remarks on the Greek Manuscripts of The War of Troy

Csigó Ábel – Török Ábel – Szász Keve – Rinkács Viktor: Remarks on the G 40159 Papyrus of the Papyrus Collection of Vienna

A konferencia alatt a hallgatóknak szervezett szemináriumok:

Csaba Láda: Papirológiai gyakorlatok (Papyrologisches Praktikum)

Paul-Victor Desarbres : Les Essais de Montaigne : chef d’œuvre sans queue ni tête

Katrin Janz-Wenig: Paläographie-Projektseminar zur Textedition einer deutschsprachigen Passionsbetrachtung aus dem 16. Jahrhundert in der Sammelhandschrift Padua, Biblioteca Universitaria, Ms. 711

Christine Glassner: Einführung in die germanistische Paläographie I.

Christine Glassner: Einführung in die germanistische Paläographie II.

A konferencia keretében bemutatott kötetek:

Emese Egedi-Kovács (éd.) : Byzance et l’Occident V. Ianua Europae. (Antiquitas • Byzantium • Renascentia XL) Collège Eötvös József ELTE, Budapest, 2019. 230 p.

Horváth László: Az Öreg lovag. (Antiquitas • Byzantium • Renascentia XXXVII) ELTE Eötvös József Collegium, Budapest, 2018. 266 p.

Balázs Sára (Hrsg.): Quelle und Deutung V. Beiträge der Tagung Quelle und Deutung V am 19. April 2018. (EC-Beiträge zur Erforschung deutschsprachiger Handschriften des Mittelalters und der Frühen Neuzeit, Bd. I.V.). (Antiquitas • Byzantium • Renascentia XXXIX) ELTE Eötvös-József-Collegium, Budapest, 2019. 227 p.

Erika Juhász (Hrsg.): Byzanz und das Abendland VI. Studia Byzantino-Occidentalia. (Antiquitas • Byzantium • Renascentia XXXVIII) ELTE Eötvös-József-Collegium, Budapest, 2019. 278 p.

Byzanz und das Abendland / Byzance et l’Occident VIII.

Studia Byzantino-Occidentalia, Gallica – Italica – Graeca

ELTE Eötvös József Collegium, Budapest 2022. május 23–25.

A kétéves világjárvány a nemzetközi tudományos rendezvényekben jelentős torlódást eredményezett, ezért az osztrák kollégák kötöttségeihez igazodva a Germanica egységet (Quelle und Deutung) kivételesen október 17-én tartottuk meg. A konferencia társszervezője magyar részről a Magyar Bizantinológiai Társaság (http://mbt.eotvos.elte.hu/), nemzetközi részről az Université Rennes 2, a Serbian Academy of Sciencies and Arts Institute for Byzantine Studies és az Ión Egyetem Társadalomtudományi Karának Történeti Intézete voltak.

A konferencia Gallica-Graeca szekcióiban Bizánc és a „Nyugat” kulturális kölcsönhatásának számos megnyilvánulásáról esett szó; kiemelt hangsúlyt kapott a középkori görög források nyugati recepciója.

Peter Schreiner, a Kölni Egyetem professor emeritusának plenáris előadása (L’impereur byzantin à l’étranger : l’exemple de la Hongrie), Salvatore Costanza (National and Kapodistrian University of Athens) előadása (Francesco Filelfo zwischen Byzanz und Ungarn: Johann Hunyadi und Matthias Corvinus in seinen Episteln und die Laus Hungariae) majd Srđan Pirivatrić felolvasása (Some Notes on the Earliest Period of the Serbian-Hungarian Relations [Late 9th – Early 13th Centuries]) a magyar történelem egy-egy fejezetéhez szolgáltatott újabb adatokat a középkori források segítségével. Srđan Pirivatrić az Eötvös József Collegium hivatalos együttműködő partnere, egyben a konferencia egyik társszervezője, a Szerb Tudományos Akadémia Bizantinológiai Intézete képviseletében vett részt a konferencián.

A plenáris ülést követő frankofón szekció első előadója, Christine Ferlampin-Acher, az Université Rennes 2 professzora volt, aki az Artus de Bretagne regény portré-leírásait elemezte; Egedi-Kovács Emese az ivironi Barlám-kézirat korábban feltáratlan francia címsorainak átírását mutatta be; Annick Peters-Custot (Université de Nantes) és Filippo Ronconi (EHESS) közösen tartott előadásukban Oreste de Jérusalem hagiográfiai műveinek kézirati hagyományozását vizsgálták történeti és paleográfiai szempontok bevonásával.

A hétfői szekciókat követően Christine Ferlampin-Acher, Egedi-Kovács Emese és Andrea Ghidoni az Eötvös József Collegium frissen megjelent két francia nyelvű tanulmánykötetét mutatták be: a Byzance et l’Occident VI. Vestigia philologica (sous la direction d’Emese Egedi-Kovács, Collège Eötvös József ELTE, 2021) című, „Mítoszok és rítusok”, „Antropológia és kultúrák” alfejezetekre osztott tanulmánykötet „filológiai nyomokkal” tarkított utazást kínál az olvasónak a számos tudományterületet érintő tanulmányok révén, míg a Rennes-i egyetemmel közös kiadású tanulmánykötet a középkori irodalmi névadás témáját járja körül (Par le non conuist an l’ome. Études d’onomastique littéraire médiévale. Textes réunis par Christine Ferlampin-Acher, Fabienne Pomel et Emese Egedi-Kovács, Collège Eötvös József ELTE – CELLAM Université Rennes 2, Budapest, 2021).

A továbbiakban is, csakúgy, mint a kedden zajló Byzantino-Classica Graeca szekciókban a források, a filológia és a segédtudományok álltak a középpontban. A tárgyi forrásokat és a bizánci építészeti emlékek nyomait mutatta be Takács Miklós (Pázmány Péter Katolikus Egyetem); egy kézirati hagyományozódás révén ránk maradt bizánci grammatikai értekezésről adott elő Farkas Zoltán (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, EC Byzantium Központ). A filológiai munka mellett paleográfiai, kodikológiai kutatásokról is szólt Mészáros Tamás (EC Byzantium Központ, Márton Áron Szakkollégium) és Mayer Gyula (Moravcsik Gyula Intézet) előadása. A papirológiai kutatásokon (is) alapuló kritikai szövegkiadás munkálatainak egyik részeredményéről számolt be Horváth László (az ELTE Eötvös József Collegium igazgatója, a Byzantium Központ vezetője), Juhász Erika (EC Byzantium Központ) pedig egy 11. századi kódex elemzése alapján szólt hozzá a magyar történelem egyik vitatott alakjához.

A Magyar Bizantinológiai Társaságnak a konferencia keretében megtartott éves közgyűlésén Szebehleczky Borbála bemutatta a Ελληνική Επανάσταση. A Függetlenség napja – tisztelgés a görög szabadságharc kétszázadik évfordulóján című kötetet, amely a 2021. szeptember 3-4-én zajlott ünnepi rendezvénysorozat előadásait tartalmazza. Este a Budapesti Olasz Kultúrintézet adott otthont a 2019. november 25-28. között rendezett Byzanz und das Abendland VII. konferencián elhangzott bizantinológiai tárgyú előadásokból szerkesztett kötet bemutatójának. A könyvet Salvatore Costanza ismertette.

A 2022. május 24-én megrendezett Italica szekciónak ismételten a Budapesti Olasz Kultúrintézet adott otthont. A tudományos munka bevezetőjeként Gabriele La Posta igazgató szólalt fel, aki kihangsúlyozta az esemény fontosságát nem csupán a bizantinológiai kutatások tükrében, hanem az olasz-magyar kapcsolatok előmozdítása okán is. Az üdvözlő szavak után a tudományos eszmecsere plenáris üléssel vette kezdetét. Gian Luca Borghese, a Budapesti Olasz Kultúrintézet korábbi igazgatója, kiváló filológus I territori bizantini transadriatici del Regno di Sicilia: l’Epiro e l’Albania angioini sotto Carlo I d’Angiò című előadásában Epirusz és Albánia területeit mutatta be I. Anjou Károly uralkodása alatt.

A következő ülésszak első előadójaként Renzo Tosi, a Bolognai Egyetem professzora kapott szót, majd Andrea Ghidoni és a paviai Almo Collegio Borromeo ifjú képviselője, Daniele Xhani adott elő.

2022. május 25. szerda az újgörög tanulmányok napja volt a konferencián. A megnyitóbeszédeket Efthymios Pantzopoulos, a Görög Köztársaság nagykövete, Bartus Dávid, az ELTE BTK dékánja és Solti Dóra, az Újgörög Munkcsoport vezetője tartották. A délelőtti szekciót Dimitrios Letsios bizatinológus, volt görög nagykövet plenáris előadása nyitotta. Előadása az arab világ megjelenítését tárgyalta a bizánci szentéletrajzokban.

A délutáni szekciót Georgios Andreiomenos, a Peloponnészoszi Egyetem görögirodalom-professzora nyitotta meg „Kosztasz Kouloufakosz és a bizánci színház” című plenáris előadásával. Az ezt követő két szekció fő témája az első és a második magyarországi görög diaszpóra volt.

A konferencia görög tanulmányoknak szentelt napja kitűnő alkalmat teremtett graduális és doktori hallgatóinknak a kutatásaik ismertetésére, valamint a külföldi előadókkal történő eszmecserére.

A konferencián elhangzott köszöntők:

Andréani, Pascale – Franciaország magyarországi nagykövete

Pantzopoulos, Efthymios – Görögország magyarországi nagykövete

Egedi-Kovács Emese – az ELTE Eötvös József Collegium tudományos munkatársa

Horváth László – az ELTE Eötvös József Collegium igazgatója

La Posta, Gabriele – a Budapesti Olasz Kultúrintézet igazgatója

Ludmann Ágnes – az ELTE Eötvös József Collegium Olasz műhelyének vezetője

Bartus Dávid – az ELTE BTK dékánja

Solti Dóra – az Újgörög Munkcsoport vezetője

49 előadó (24 külföldi, 25 magyar); 4 plenáris előadás:

Schreiner, Peter: L’impereur byzantin à l’étranger : l’exemple de la Hongrie

Ferlampin-Acher, Christine: Des portraits qui ont du style : Artus de Bretagne, un roman et sa continuation

Egedi-Kovács Emese: Rubriques dans le manuscrit de Barlaam d’Iviron (cod. athon. Iviron 463)

Pirivatrić, Srđan: Some Notes on the Earliest Period of the Serbian-Hungarian Relations (Late 9th – Early 13th Centuries)

Peters-Custot, Annick – Ronconi, Filippo: La Vie de Sabas et les Vies de Christophe et Macaire par Oreste de Jérusalem : hagiographies ‘transméditerranéennes’ entre Palestine, Constantinople et l’Italie du Sud

Grévin, Benoît: Byzance, support de l’enseignement rhétorique en Italie au temps de l’ars dictaminis. L’imaginaire byzantin dans les traités de Boncompagno da Signa (c. 1170-post 1240)

Drocourt, Nicolas: La voix de l’Autre. Singularités et altérités vocales dans les contacts entre Byzantins et leurs voisins occidentaux (xe-xiie s.)

Ghidoni, Andrea: La Vierge en quête de Jésus pendant la Passion. Entrelacs médiévaux et folkloriques entre l’Italie et la Grèce – Première partie

Nonveiller, Elena: Le culte de Sainte Agathe entre Catane et Constantinople

Török Ábel: Le rôle des Hongrois dans la Chronique de Morée

Desarbres, Paul-Victor: Jacques de Vintimille, poète gréco-latin : sur un manuscrit méconnu de la Gennadius library

Seláf Levente: Sicambre et les Troyens dans Le Myreur des histors de Jean d’Outremeuse

Luzi, Romina: Les romans paléologues et les contes orientaux

Bárány Attila: The Minstrel’s Song: Blondel de Nesle and Richard the Lionheart

Csákó Judit: Les incursions hongroises en 954 et leurs sources

Majorossy Imre: „Volez vous devenir hermite, / Ou papelart, ou ypocrite?“

Costanza, Salvatore: Francesco Filelfo zwischen Byzanz und Ungarn: Johann Hunyadi und Matthias Corvinus in seinen Episteln und die Laus Hungariae

Szász Géza: Comment lire le récit de pèlerinage ?

Horváth Janka Júlia: L’usage des noms propres dans l’adaptation grecque médiévale de Floire et Blanchefleur

Minas, Julie: Mentions des zoophytes chez Platon, Aristote et certains commentateurs byzantins : l’ occasion d’un discours sur l’homme

Németh Linda: « Je m’en issoie fors sor mon cheval corant » – Rêver du cheval au Moyen Âge

Kovács István: L’influence de Xénophon dans l’œuvre historiographique de Joannes Kinnamos

Rózsa Márton: The Representation of the Second-tire Byzantine Elite: the Case of Codex Marcianus Graecus 524

Juhász Erika: Árpáds des Fürsten Enkel, den es nicht gab

Ekler Péter: George of Trebizond and his Hungarian Connection

Stojkovski, Boris: Hungary and Serbia in the Mirror of the Historical Work of Rabbi Joseph ha-Kohen

Zervan, Vratislav: PLP Addenda: Die byzantinische Elite nach den Eroberungszügen der serbischen Herrscher in Makedonien

Takács Miklós: Die Raumgestaltung mit vier Konchen in der Architektur von Byzanz, Dalmatien und dem östlichen Europa

Farkas Zoltán: Psellus in the Greek Grammatical Tradition

Mészáros Tamás: Chalkokondyles Latinus

Mayer Gyula: Identifizierung der Schreiberhand des Janus Pannonius

Horváth László: Zur Deutung von Hypereides’ Rede Gegen Demosthenes

Borghese, Gian Luca: I territori bizantini transadriatici del Regno di Sicilia: l’Epiro e l’Albania angioini sotto Carlo I d’Angiò

Tosi, Renzo: Gli studi italiani di lessicografia e la scuola tedesco-danese

Ghidoni, Andrea: La Vergine alla ricerca di Gesù durante la Passione. Intrecci medievali e folklorici tra Italia e Grecia. Seconda parte

Xhani, Daniele: Considerazioni sulla ricezione di Pretestato in Zosimo

Costanza, Salvatore: Könyvbemutató: Byzanz und das Abendland VII.: Studia Byzantino-Occidentalia

Letsios, Dimitrios: Άραβες και αραβικός κόσμος σε βίους Αγίων. Προβληματισμοί για την αξιολόγηση των πληροφοριών

Volonaki, Eleni: Οι αρχαίες ρητορικές θεωρίες στο «Κατά Βαγώα Μελέτη» του Νικηφόρου Βασιλάκη

L. Delbó Katalin: Das Florilegium Vindobonense: neue Handschrift, neue Fragen

Palágyi Tivadar: Ρώσοι, Έλληνες και Γκαγκαούζοι: περιπέτειες ενός εθνογράφου στην Αδριανούπολη το 1903

Andreiomenos, Georgios: Ο Κώστας Κουλουφάκος και το θέατρο στο Βυζάντιο

Kerényiné Bakonyi Eszter: Η προσπάθεια ενσωμάτωσης της οικογένειας Σίνα στην αριστοκρατεία της Ουγγαρίας

Szebehleczky Borbála: Η «Νέα Ελλάς» στην Ουγγαρία; Όψεις της πνευματικής ζωής της πρώτης ελληνικής διασποράς στην Ουγγαρία μέσα από το συγγραφικό έργο του Γεωργίου Ζαβίρα (1744-1804)

Solti Dóra: Το ουγγρικό φιλελληνικό κίνημα και ο ελληνικός Αγώνας της Ανεξαρτησίας

Vincze Xénia: Πολιτικοί πρόσφυγες στην Ουγγαρία. Τα πρώτα πέντε χρόνια (1948-1953)

Klinkova, Fanny: Child Refugees of the Greek Civil War in Czechoslovakia (1948-1962)

Nakos, Konstantinos: Η πρόσληψη του έργου του Δημήτρη Χατζή στην Ουγγαρία

A konferencia keretében bemutatott kötetek:

Emese Egedi-Kovács (éd.): Byzance et l’Occident VI. Vestigia philologica. (Antiquitas • Byzantium • Renascentia XLV) Collège Eötvös József ELTE, Budapest, 2021. ISBN: 978-615-5897-46-7. 247 p.

Christine Ferlampin-Acher – Fabienne Pomel – Emese Egedi-Kovács (éds.): Par le non conuist an l’ome. Études d’onomastique littéraire médiévale. (Antiquitas • Byzantium • Renascentia XLIII) Collège Eötvös József ELTE, Budapest, 2021. ISBN: 978-615-5897-45-0. 448 p.

Juhász Erika (szerk.): Ελληνική Επανάσταση. A Függetlenség napja – tisztelgés a görög szabadságharc kétszázadik évfordulóján. (Antiquitas • Byzantium • Renascentia XLIX) ELTE Eötvös-József-Collegium, Budapest, 2022. ISBN 978-615-5897-50-4. 196 p.

Erika Juhász (Hrsg.): Byzanz und das Abendland VII. Studia Byzantino Occidentalia. (Antiquitas • Byzantium • Renascentia XLII) ELTE Eötvös-József-Collegium, Budapest, 2021. ISBN: 978-615-5897-43-6. 404 p.

Byzanz und das Abendland / Byzance et l’Occident IX.

Studia Byzantino-Occidentalia, Gallica – Italica – Graeca – Germanica – Hellenica

ELTE Eötvös József Collegium, Budapest 2023. november 20–23.

A szervezők (Magyar Bizantinológiai Társaság; ELTE Eötvös József Collegium Byzantium Központ) és a partnerintézetek (Université Rennes 2. CELLAM; Serbian Academy of Sciencies and Arts Institute for Byzantine Studies) képviselői mellett S. E. Claire Legras (Franciaország nagykövete), S. E. Emmanouil Apostolakis (Görögország nagykövete), Borhy László (az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora), Christian Autengruber (az Osztrák Kulturális Fórum igazgatója), Renate Seib (az Osztrák Kulturális Fórum igazgatóhelyettese) Gabriele La Posta (a Budapesti Olasz Kulturális Intézet igazgatója) köszöntötte a konferencia résztvevőit a különböző eseményeken.

A konferencián 5 tematikus egység szerint szerveződtek a szekciók, melyeket elismert szaktekintélyek plenáris előadásai kereteztek (Peter Schreiner: Ungarn und Byzanz: Sechshundert Jahre gemeinsame Geschichte; Dimitrios Letsios: The Last Palaiologans of the Despotat of Morea (1383-1460). Side Aspects of Diplomacy in Decline; Niké Koutrakou: Rabelais et St Jean Damascène : sages, anges, démons et variations sur le thème du libre arbitre. Isabel Grimm-Stadelmann: Greek Pioneers of Medical History in the 19th and 20th Centuries; Alfred Stadelmann: Zum Raum wird hier die Zeit. Ouroboros-Metamorphosen in Alt-Ägypten und Byzanz – Tradierung und Rezeption von der Antike bis in die Neuzeit).

A Gallica – Graeca I-V. egységek előadói most is Kelet és Nyugat kölcsönhatását vizsgálták. A Germanica I. – Quelle und Deutung VIII. egységen belül az évről évre visszatérő szakmai partnerek újabb kutatási eredményeiről kaphattunk áttekintést. A Graeca. I-II. EC Zentrum Byzantium egység szekcióiban magyar, német, szerb, olasz és szlovák kutatók adtak elő. Az Italica szekcióba Bolognából és Páduából érkeztek előadók a magyar kutatók mellé. A Hellenica szekciók előadásait kerekasztal-beszélgetés zárta.

A konferencia programját két – ünnepélyes keretek között megrendezett – könyvbemutató színesítette: Egedi-Kovács Emese, Horváth László, Juhász Erika, Krähling Edit (szerk.): Byzanz und das Abendland VIII. Byzance et l’occident VII. Studia Byzantino-Occidentalia. (Antiquitas – Byzantium – Renascentia L) ELTE Eötvös József Collegium, Budapest 2023. 315 p. = Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungaricae LXII (2022) 1-3. (a kötetet Benoît Grévin mutatta be), illetve Sára Balázs (szerk.): Quelle und Deutung VII. Beiträge der Tagung Quelle und Deutung V am 18. Oktober 2022 (EC-Beiträge zur Erforschung deutschsprachiger Handschriften des Mittelalters und der Frühen Neuzeit, Bd. I.VII). (Antiquitas – Byzantium – Renascentia LIII) ELTE Eötvös József Collegium, Budapest 2023. ISBN: 978-615-5897-61-0. 253 p. (a kötetet Sára Balázs mutatta be).

A szakmai utánpótlás nevelését szem előtt tartva a konferencia ideje alatt külföldi kutatók tartottak szemináriumokat (ΕΡΓΑΣΤΗΡΙΑ ΜΑΘΗΤΩΝ / Officinae Studiosorum) francia és német nyelven a hallgatóknak: Christine Ferlampin-Acher : L’excursion en forêt de Brocéliande, de Wace aux années 1930; Katrin Janz-Wenig: Paläographie-Projektseminar zur Textedition einer deutschsprachigen Passionsbetrachtung aus dem 16. Jahrhundert in der Sammelhandschrift Padua, Biblioteca Universitaria, Ms. 711; Katrin Janz-Wenig: Kuriositäten im Ehrenschrank. Was tun mit ‚Kunst & Krempel‘ im Tresor einer Sammlung?

A konferencián elhangzott köszöntők:

S. E. Claire Legras – Franciaország magyarországi nagykövete

S. E. Emmanouil Apostolakis – Görögország magyarországi nagykövete

László Borhy – az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora

Christine Ferlampin-Acher – – Université Rennes 2

Athanasios Efstathiou – Ionian University

Filippo Ronconi – EHESS; CéSoR

Emese Egedi-Kovács – az ELTE Eötvös József Collegium tudományos munkatársa

László Horváth – az ELTE Eötvös József Collegium igazgatója

Christian Autengruber – az Osztrák Kulturális Fórum igazgatója

Balázs Sára – az ELTE Eötvös József Collegium Germanisztika műhelyének vezetője

Gabriele la Posta – a Budapesti Olasz Kultúrintézet igazgatója

Ágnes Ludmann – az ELTE Eötvös József Collegium Olasz műhelyének vezetője

Laokratisz Koranisz – Görög nemzetiségi szószóló

Bendegúz Spyros Agárdi – a Görög Intézet igazgatója

67 előadó (30 külföldi, 37 magyar); 5 plenáris előadás

Peter Schreiner: Ungarn und Byzanz: Sechshundert Jahre gemeinsame Geschichte

Christine Ferlampin-Acher: Perceforest : une conception renouvelée de la translatio imperii, des guerriers, des ermites, des femmes et des marins

Emese Egedi-Kovács: Un portrait impérial caché dans le ms. Iviron 463

Annick Peters-Custot: Voyage dans la Pouille réelle et imaginaire : l’Italie méridionale et son imaginaire « byzantinisant » dans la littérature de fiction, XIIe-XIIIe s.

Filippo Ronconi: La Mystagogie de Photius entre Orient et Occident. Manuscrits, texte et enjeux

Julie Minas: Vision et désir dans les lettres de Philostrate : une influence platonicienne

Benoît Grévin – Gian Luca Borghese: Les Grecs dans la Chronique de Saba Malaspina sur les règnes de Manfred et de Charles Ier d’Anjou (1285). Stratégies rhétoriques et problèmes d’interprétation

Attila Bárány: Charles I, King of Hungary and Byzantium

Tivadar Palágyi: En passant de l’Empire ottoman au Royaume de Grèce : la presse francophone et hellénophone à Thessalonique au début du XXe siècle

Alfonso Lombana Sánchez: Greek Works in the Manuscripts of Janus Pannonius Preserved in Seville

Andrea Ghidoni: Ζήτει : un copiste à la recherche de la lamentation de la Vierge (Cycle de la Passion chypriote, Vat. Pal. gr. 367)

Levente Seláf: Le culte de la Sainte Croix et la Pannonie dans les sources françaises médiévales

Dimitrios Letsios: The Last Palaiologans of the Despotat of Morea (1383-1460). Side Aspects of Diplomacy in Decline

Sándor Kiss: L’image du temps dans une chronique latine du Ve siècle. La structure du Liber Genealogus

Sándor Csernus: La justice pousse sous le chêne – histoire rédigée par le pinceau

Géza Szász: « Hoc plebs credula gentium exterarum. » L’image du pèlerin chez Janus Pannonius et Érasme

Linda Németh: Influences antiques sur le ’rêve-programme’ dans la littérature narrative du XIIe siècle

Sára Horváthy: « Si saip moult bien au jeu d’eschet jueir » : un jeu oriental en Occident médiéval

Nike Koutrakou: Rabelais et St Jean Damascène : sages, anges, démons et variations sur le thème du libre arbitre

Janka Júlia Horváth: Motifs hagiographiques dans l’adaptation grecque du roman d’Apollonius de Tyr

Ábel Török: The Chronicle of Morea and the chansons de geste

Johanna Róza Tüzes: Éléments hagiographiques dans le récit de Margaret of Beverley

Ákos Paty: Palladius: On the Races of India and the Brahmans

Isabel Grimm-Stadelmann: Greek Pioneers of Medical History in the 19th and 20th Centuries

Astrid Breith: Die Vita Wilbirgis inclusae und der Handschriftenbestand des Chorherrenstifts St. Florian (Niederösterreich)

Regina Cermann: Zwei neue Blätter aus einem Codex discissus mit der Plünderung Trojas aus Sigismund Meisterlins Augsburger Chronik und dem Anfang eines Augsburger Bischofskatalogs

Maria Stieglecker: „Die zendt sauber zue conseviern und ohn schaden zu erhalten“. Aus der Korrespondenz Kaiser Rudolfs II. mit Johann Khevenhüller, seinem Gesandten in Spanien

Tünde Katona: Bemerkungen zu den Hungarica Stammbüchern im letzten Drittel des 18. Jahrhunderts

Orsolya Rauzs: Die oral-formulaic theory und das Hildebrandslied

Edit Anna Lukács: Was ist ein seltenes Wort? Zum deutschsprachigen theologischen Vokabular in Klosterneuburg

Péter Lőkös: Die Turmknopfschrift von Zeiden (1794)

Márta Vass: „…vnd darumb sol das hercz mit allem f leizz wol behütt werden“ – Die wendungsreiche Geschichte einer Hierony mitinnenregel

Katrin Janz-Wenig: Das Harfenspiel vom Leiden Christi nach Cod. Conv. 1 der Staats- und Universitätsbibliothek Hamburg. Ein Text im Textgeflecht

Orsós Julianna: Die deutschsprachigen Kodi zes der Kathedralbibliothek von Kalocsa. Teil ergebnisse der erneuten Beschreibung

Alfred Grimm: Zum Raum wird hier die Zeit. Ouroboros-Metamorphosen in Alt-Ägypten und Byzanz – Tradierung und Rezeption von der Antike bis in die Neuzeit

András Németh: Stratification of Constantine VII’s Dossiers and his Historical Excerpts

Zoltán Farkas: The Pioneer of Hellenologie in Hungary: Vilmos Pecz

Erika Juhász: Die Korrespondenz zwischen Franz Dölger und Gyula Moravcsik

Gyula Mayer: Zur Überlieferung des Sallust

Salvatore Costanza: Ungarn und Türkenkrieg in der Zeit von Johannes Hunyadi und Matthias Corvinus: Das Bollwerk des Abendlandes in Mitteleuropa

Vratislav Zervan: The Veneration of Saint John the Almsgiver and its Balkan Entanglements

Boris Stojkovski: Byzantium in Hungarian Medieval Sources

István Kovács: Manuel I Komnenos and Alexander the Great: Literary Parallels in the Works of Joannes Kinnamos and Niketas Choniates

Márton Rózsa: Conflicting Data and the New Ways of Digitising Byzantine Prosopography: from PBW to RELEVEN

Pál Diószegi Szabó: The Representation of Imperial and Imperial Electoral Power and its Byzantine Parallel in the German Bulla Aurea (1356)

Maja Nikolić – Bojana Pavlović: Dalmatai in den byzantinischen Quellen

Ivana Komatina: The Ages of Man in Serbian Medieval Literary Tradition. A Case Study of Serbian Hagiographies

Predrag Komatina: Byzantine Illyricum in the 7th-9th Centuries

Ljubomir Milanović: Rethinking the Role of Hetoimasia in the Church of the Virgin Eleousa in Veljusa

Vladan Zdravković: Peculiarities of Settlement in the Area of Upper Devol (Korçë) and Koloneia (Ersekë) in Pre-Slavic Times and during the Reign of Samuel – Continuity of Usage of Ancient Strongholds in Medieval Times

Péter Ekler: George of Trebizond and Johannes de Dominis, Bishop of Várad. Notes to the Letter in Cod. Vat. Lat. 6845 (ff. 19r-27r)

Márk Besztercei: „ψευδώνυμοι τινὲς ἱερεῖς” – The Representation of Heretics in the Acts of the Lateran Council (649)

Renzo Tosi: Alcuni topoi classici nell’Alto medioevo latino

György Domokos: Dalla filologia alla storia, all’archeologia e alla storia dell’arte

Dávid Falvay – Luca Katona-Gombos: Problemi di traduzione di novelle medievali

Sara Verzellesi: Il rapporto fra Demetrio Triclinio e Marco Musuro: alcuni casi dall’editio princeps del Pluto di Aristofane 

Eleni Volonaki: Η πρόσληψη της αρχαίας ελληνικής γραμματείας στις επιστολές του Ν. Βασιλάκη

Katalin L. Delbó: Ordnung in Unordnung: Bemerkungen zur Struktur des Romans von Niketas Eugenianos

Borbála Szebehleczky: Η πρώτη ελληνική θεολογική πραγματεία στην Ουγγαρία: Το «Σύνταγμα περὶ τῆς ἑνώσεως καὶ κράσεως τοῦ ἱεροῦ ποτηρίου τῆς Θείας Εὐχαριστίας» του Γεωργίου Ζαβίρα (1780)

Bendegúz Spyros Agárdi: Ελληνο-ουγγρικές σχέσεις στα χρόνια του Μεσοπολέμου

Nikosz Fokasz: The Asia Minor Disaster in the Hungarian Contemporary Press, Framed by Greek Domestic Politics

Xénia Vincze: Η ελληνική πολιτική μετανάστευση υπό το πρίσμα των αρχειακών πηγών 1948-1956

Konstantinos Nakos: Ανήφορος – το τελευταίο μυθιστόρημα του Νίκου Καζαντζάκη

Athanasios Efstathiou: Η αρχαία ελληνική γραμματεία στην τριτοβάθμια εκπαίδευση στην Ελλάδα

Eleftheria Siapanidou: Η ιστορία του σχολείου «Μανώλης Γλέζος»

Dora E. Solti: Διδάσκοντας λογοτεχνία στο Τμήμα Νεοελληνικών Σπουδών

A konferencia alatt a hallgatóknak szervezett szemináriumok:

Christine Ferlampin-Acher : L’excursion en forêt de Brocéliande, de Wace aux années 1930 (Séminaire aux membres de l’Atelier Aurélien Sauvageot d’études françaises)

Katrin Janz-Wenig: Paläographie-Projektseminar zur Textedition einer deutschsprachigen Passionsbetrachtung aus dem 16. Jahrhundert in der Sammelhandschrift Padua, Biblioteca Universitaria, Ms. 711

Katrin Janz-Wenig: Kuriositäten im Ehrenschrank. Was tun mit ‚Kunst & Krempel‘ im Tresor einer Sammlung?

A konferencia keretében bemutatott kötetek:

László Horváth (Hrsg.): Byzanz und das Abendland VIII. (Antiquitas • Byzantium • Renascentia L) ELTE Eötvös-József-Collegium, Budapest, 2023. = Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungaricae 62 (2022) 1-3 315 p.

Balázs Sára (Hrsg.): Quelle und Deutung VII. Beiträge der Tagung Quelle und Deutung VII am 18. Oktober 2022. EC-Beiträge zur Erforschung deutschsprachiger Handschriften des Mittelalters und der Frühen Neuzeit, Bd. I.VII. (Antiquitas • Byzantium • Renascentia LIII) ELTE Eötvös-József-Collegium, Budapest, 2023. [ISSN 2064-969X] ISBN 978-615-5897-61-0. 256 p.

Inter Colloquia – Byzantino-occidentalia

Internationale Konferenz

ELTE Eötvös József Collegium, Budapest 2019. május 6–9.

A konferencián elhangzott köszöntők:

Kásler Miklós – Emberi erőforrásokért felelős miniszter

Hamar Imre – az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorhelyettese

Horváth László – az ELTE Eötvös József Collegium igazgatója

8 külföldi, 11 magyar előadó; 2 plenáris előadás:

Harrauer, Hermann: Krankheit und Medizin. Rezepte, Amtsarzt, Heilmittel usw.

Schreiner, Peter: Von der Rolle zum Buch: Bibliotheken in Byzanz und im mittelalterlichen Westen

Egedi-Kovács Emese: Roman et hagiographie

Ghidoni, Andrea: Le roman médiéval selon la poétique historique russe : notes en marge

L. Delbó Katalin: Der byzantinische Roman im theatron (?)

Renard, Nils: Le discours sur Byzance chez André Chénier

Volonaki, Eleni: Space in Funeral Speeches in Athens

Horváth Janka Júlia: Éléments chrétiens dans les Ethiopiques d’Héliodore et le Leucippe et Clitophon d’Achille Tatius. La christianisation des textes romanesques antiques

Kovács Dominika: Aspects of Courtly Literature

Gloviczki Ráhel: Hagiographical Metamorphoses – St. Eulalia

Jakab Éva: Ein Gerichtsprotokoll aus der Provinz Aegyptus: Streit um Erbschaft

Thür, Gerhard: Überlegungen zur Constitutio Antoniniana

Kreuzsaler, Claudia: Der Winzer und das Ferkel. Vertragliche Vereinbarungen rund um den Weinbau

Nemes Szilvia: Remarks on the Interpretation of the τοῦτο δʼ ἐστὶν clause in P. Cair. Zen. 59001

Solti Dóra Eszter – Efstathiou, Athanasios: The early Manuscript Tradition of Aeschines based on the Evidence of Papyri

Mihálykó Ágnes: An unusual Byzantine document concerning fugitives

Kiss Balázs: New remarks in regard to the Ptolemaic σύνταξις

Horváth László: Die neu entdeckten Hypereides-Fragmente aus Herculaneum. Reflexionen

A konferencia alatt a hallgatóknak szervezett szemináriumok:

Lajos Berkes: Papyrologie in Ungarn und weltweit: Trends und Perspektiven

Claudia Kreuzsaler – Hermann Harrauer: Einführung in die Papyrologie (mit praktischen Entzifferungsübungen an konkreten Beispielen)

Claudia Kreuzsaler – Hermann Harrauer: Einführung in die Papyrologie II.

Claudia Kreuzsaler – Hermann Harrauer: Einführung in die Papyrologie III.

Claudia Kreuzsaler – Hermann Harrauer: Einführung in die Papyrologie IV.

Ελληνική Επανάσταση

A Függetlenség napja – tisztelgés a görög szabadságharc kétszázadik évfordulóján

ELTE Eötvös József Collegium, Budapest 2021. szeptember 3–4.

Filmvetítések:

Budapest görög szíve. Egy metropolisz születése. Producer: Görög Athéna, rendezte: Pacsorasz Viktor

1821–2021 A görög szabadságharc 200. évfordulója. Az MTVA Dokuzóna dokumentumfilmje

A konferencián elhangzott köszöntők:

H. E. Efthymios Pantzopoulos – Görögország magyarországi nagykövete

Sianos Tamás – Görög Nemzetiségi szószóló

Bartus Dávid – az ELTE Bölcsészettudományi Kar dékánja

Horváth László – az Eötvös Collegium igazgatója

1 külföldi, 20 magyar előadó; 2 plenáris előadás:

Archimédesz Szidiropulosz: Hősiesség és deheroizálás. Gondolatok és tanulságok a görög szabadságharc 200. évfordulóján

Peter Schreiner: Karl Krumbacher und die Geburt der Neogräzistik

Egedi-Kovács Emese: Normann hercegnő bizánci jegyajándéka

Horváth László: Frankok, Artúr király és a görögök. Megverselt dicsőség a XIV. századból

Mészáros Tamás: Bizánciak, törökök és johanniták. Megjegyzések egy Chalkokondylés-margináliához

Juhász Erika: Török turbán vagy latin tiara?

Glaser Tamás: Hit és haza a görög területeken folytatott katolikus propaganda érvrendszerében a Turkokratia idején

Solti Dóra: A magyarországi filhellén mozgalom és a görög szabadságharc

Szabó Krisztina: Utazók görög tájakon a 19. században. Válogatás Pitsamanos, Skene, Dodwell, Rottman, Gell, Lear és Ender műveiből

Szebehleczky Borbála Julianna: Zavirasz György műveinek magyar vonatkozásai

Vincze Xénia: Görög polgárháborús menekültek Magyarországon. A letelepedés első évtizede (1948-1958)

Nakos Konstantinos: Érdekességek Beloiannisz tanácsi jegyzőkönyveiből

Iljovszki Riszto: A Bizánci Birodalom eszmei kisugárzása

Zsupán Edina: A latin nyelvű Plutarchos-korpusz kialakulásához: a bécsi Plutarchos-corvina (ÖNB, Cod. 23) tanulságai

Takács Miklós: A bizánci anyagi kultúra képe az Árpád-kori Magyarországot elemző régészeti kutatásokban

Langó Péter: A görögországi bizánci régészet formálódása a 19. században és magyarországi hatása

Török Ábel: Magyarok a Moreai Krónikában

Kovács István: Ióannés Komnénos császár uralkodása Ióannés Kinnamos és Nikétas Chóniatés történeti műveiben

Rózsa Márton: Euthymios Malakés levelezése: kommunikáció, retorika, reprezentáció

L. Delbó Katalin: Adalékok Nikétas Eugenianos regényének utóéletéhez

Ekler Péter: Bizánci tudósok és a Magyar Királyság (15. sz.)

Szabó Pál: Szophoklész Shakespeare-ben? Egy Hamlet-monológ gondolati párhuzamáról (II. felv. 2. szín)

A konferencia keretében bemutatott kötet:

Alszászy Judit – Lina Basoucou – Solti Dóra: Újgörög nyelvtan és gyakorlókönyv. Studia Hellenica III. Periergopenés – Szegény gyötrődő tanuló III. (Antiquitas • Byzantium • Renascentia XLI) ELTE Eötvös József Collegium, Budapest, 2021. ISBN: 978-615-5897-34-4. 462 p.

Byzantinische Forschungsberichte / Bulletins d’études byzantines

Internationale Tagung der kooperativen Forschungsgemeinschaften / Congres international des societes de cooperation scientifique

ELTE Eötvös József Collegium, Budapest 2023. március 2.

7 külföldi, 4 magyar előadó; 1 plenáris előadás:

Farkas Zoltán: Mesebeszéd. Egy bizánci mesefüzér tanulságai

Bojana Pavlović: Projekt “From Barbarians to Christians and Rhomaioi. The Process of Byzantinization in the Central Balkans (Late 10th – Mid-13th Century)”: Presentation

Marka Tomić: Sacral Topography of the Ohrid Archbishopric: Art-historical Approach (Research Project BarByz_10-13)

Giorgos T. Tserevelakes: Literature as a family matter in the years of Enlightenment: Demetrios Karakasses, Charisios: Megdanes and Georgios Sakellarios

Theodora Antonopoulou: Eros in the Works of Emperor Leo VI the Wise and the “Macedonian Renaissance”

Peter Schreiner: Eine ungarische Prinzessin heiratet in Konstantinopel (1272). Ein Bericht drei Jahre nach der ersten Präsentation der Handschrift Vaticanus gr. 1851 im Collegium

Emese Egedi-Kovács: Le livre et la couronne. Un projet de mariage byzantin-normand et ses aspects hongrois

Zoltán Farkas: Mixobarbaroi and μιξοβάρβαροι

Ábel Török: The Origins and Structure of the Chronicle of Morea

Isabel Grimm-Stadelmann: John Zacharias Aktouarios (ca. 1275–1330) and his two-fold Treatise “On Psychic Pneuma”